"Ragaszkodnunk kell az igazság és a szeretet értékeihez, kérnünk kell a megbocsátás és az újrakezdés kegyelmét", hogy ne ismétlődhessen meg az, ami száz évvel ezelőtt történt - mondta a bíboros az első világháborúra utalva.

Erdő Péter a Szent István-napi szentmise bevezetőjében úgy fogalmazott, a "szomorú évszám", a századik évforduló arra figyelmeztet, hogy "ha az önzés, a gyűlölet, a bosszú szelleme veszi át az uralmat az emberek fölött, akkor a gyilkos erőszak pusztító áradatként borítja el az egész földet".

A bíboros a 25 évvel ezelőtti határnyitással kapcsolatban azt mondta, "sok kötöttség és tilalom, sok félelem és megaláztatás után népünk lehetőséget kapott a gondviseléstől, hogy szabadon kövesse a legnemesebb emberi értékeket. Nemcsak egyénileg, hanem a közösség életében is". Hozzátette, kérdés, hogy felismertük-e a jóra, a szépre, az igazra nyíló lehetőségeinket, és éltünk-e velük. Erdő Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a számvetés egyszerre ad alkalmat a hálaadásra, a bűnbánatra és az igaz út keresésére.

A bíboros a szentmisét bevezető szavai után megáldotta az új kenyeret és Isten áldását kérte a magyar nép szorgalmas munkájára.

Orosch János nagyszombati érsek szentbeszédében azt emelte ki, a történelemben számos példa bizonyítja, hogy igenis élhető és megvalósítható Szent István király öröksége: hűség Istenhez, hűség az egyházhoz, hűség a hazához és a családhoz.

Az érsek a dán filozófust, Sören Kierkegaard-t idézve arról beszélt, ír keresztények régen, amikor a fiúgyermekeket megkeresztelték, a gyermekek jobb kezét úgy fogták, hogy az száraz, vagyis pogány maradjon. Így felnőttként a pogány, meg nem keresztelt kezével forgathatta a kardot a harcban. Szent István király példája ennek épp az ellenkezőjére tanít - mondta. A Szent Jobb nem pogány kéz, hanem Jézus Krisztus áldását osztogató, szent kéz - tette hozzá.

Orosch János arra figyelmeztetett, ma is vannak, akik a kereszténységből csak azt fogadják el, ami nekik tetszik, de az életük Isten nélküli. "Erősödik az újpogányság szelleme, divat az ősmagyar vallást, a táltosok korát emlegetni" - mondta. Beárnyékolja népünk életvitelét a fogyasztói szemlélet, az élvezethajhászás és a hedonizmus bálványa. Nagy kihívást jelent az okkultizmus, a spiritizmus és a bálványimádás különböző formája, valamint a relativizmus szemlélete, amely kétségbe vonja magának az igazságnak a létét - tette hozzá.

Az érsek arról beszélt, a kommunista rendszerben az egyházat elnémították, nem szólhatott bele a közéletbe. Bezárták a templom falai közé és még ott is figyelték. Az a rendszer kétszínű embereket nevelt, olyanokat, akik a templomban hívők lehettek, de a közéletben a párt és a kormány szerint kellett beszélniük és cselekedniük. Hozzátette, ezt sokan annyira megszokták, hogy ma is eszerint élnek, ezért "hiányzik belőlünk sokszor az összetartás, az emberséges magatartás és a másik mellett való kiállás" - mondta.

A szentbeszéd végén Orosch János hangsúlyozta: adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy ezer év elteltével is itt vagyunk! "A történelem zivataros századai után megmaradtunk kereszténynek és magyarnak, Szent István így vigyáz ránk." Nemzetét egy másokat tisztelő, idegeneket befogadó néppé nevelte, országát pedig a Boldogságos Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya oltalmába helyezte. "Ezért nemcsak a múltunk dicső, de a jövőnk is ígéretes" - mondta.

A szertartáson részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Darák Péter, a Kúria elnöke, Tarlós István főpolgármester, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Fidesz-frakcióvezető, Habsburg György, az utolsó magyar király, IV. Károly unokája, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök özvegye, Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye, valamint Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke.

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, e mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai. Ezután következtek a körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai.