Erről Palkovics László beszélt pénteken újságíróknak az Állami Számvevőszék előző napi sajtótájékoztatójára és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kiszivárgott jelentéstervezetére reagálva.

A Heti Válasz a héten arról írt: átvilágította a Kehi négy felsőoktatási intézmény, a Corvinus, az ELTE, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola 2009 és 2012 közötti gazdálkodását. Tudomásuk szerint az ellenőrzés a két vidéki intézménynél is súlyos szabálytalanságokat tárt fel.

Az Állami Számvevőszék - amely az összes felsőoktatási intézmény vizsgálatát megkezdte - csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be: a 2009-12 közötti időszakot és első lépcsőben nyolc felsőoktatási intézményt érintő vizsgálata szabálytalanságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában az intézmények többségénél.

Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető az általános tapasztalatokról elmondta: egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték. Probléma volt még, hogy a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással.

A felsőoktatási államtitkár jelezte: a vonatkozó anyagokat az államtitkárság és az intézmények egyaránt megkapták. Rámutatott: a felsőoktatási törvény az intézményeknek nagy gazdálkodási szabadságot biztosít, és a dokumentumokat áttanulmányozva az látszik, hogy nem minden esetben sikerült jó gazda módjára gazdálkodniuk.

Palkovics László szerint háromféle hiba fordult elő: részben a belső szabályozók vagy nem voltak meg, vagy nem minden esetben követték őket. A gazdálkodás általános szabályai területén is merültek fel problémák, ezeket akaratlanul, vagy szándékosan, de többször nem tartották be az intézmények.

Összegzése szerint mindkét vizsgálat ugyanabba az irányba mutat és ugyanolyan eredményeket hozott.

Cáfolta, hogy megrendelt elemzésekről lenne szó, amelyek támogatnák a kancellári rendszer bevezetését, de indokolják azt, a hibák ugyanis részben abból adódnak, hogy az intézmények különbözőképpen értelmeznek jogszabályokat, belső folyamatokat. Várakozásaik szerint a kancellár jelenléte ezt ki fogja küszöbölni. A kancellár ugyanakkor nemcsak ellenőriz majd, mint egy költségvetési főfelügyelő, hanem irányító szerepet is betölt - közölte.

Arról, hogy milyen következménye lehet-e a Kehi-jelentéstervezetben foglaltaknak, azt mondta: az intézményeknek kommentálniuk kell a megfogalmazott véleményeket. Azt kérte az intézmények vezetőitől, hogy készítsenek részletes akciótervet azokról a pontokról is, amelyek megjegyzésként jelentek meg a tervezetben. Ezt a tárca "erőteljesen" ellenőrizni fogja - jelezte az államtitkár, aki szerint a végleges jelentésből fog kiderülni, érte-e kár a magyar államot, felsőoktatást.

A felsőoktatási államtitkár szólt arról is: a kancellárok ősztől azért lesznek felelősek, ami azután történt, hogy beléptek a felsőoktatási intézményekbe. Egy helyzetet kapnak, amit valamilyen formában kezelniük kell - fogalmazott, hozzátéve: azt fogja tanácsolni nekik, hogy végezzenek részletes átvilágítást, elemzést az egyetemeknél. Erre nemcsak a visszásságok kiderítése miatt van szükség, hanem azért is, hogy megértsék az intézmények működését.

Palkovics László elmondta még: azt szeretnék, ha a felsőoktatás elkövetkező időszakát meghatározó stratégiát év végéig el tudná fogadni a kormány. Az ütemezésről kifejtette: augusztus 20-ig az összes intézmény rektorával hosszabb egyeztetést folytatnak arról, melyek azok az elemek, amelyek egy-egy adott egyetem, főiskola részéről megjelenhetnek a dokumentumban.

Ebből születik meg augusztus végére a stratégia első változata, amely figyelembe veszi az intézmények, hallgatók, a gazdasági-társadalmi környezet, valamint a szakemberek véleményét is. Ezt október közepére véglegesítenék, majd a Felsőoktatási Kerekasztal elé kerülne, és decemberben fogadhatná el a kabinet - mondta.