Az idén, az év első öt hónapjában az idegenforgalom bevétele 16,5 milliárd, míg kiadása 31,8 milliárd forint volt. Erről Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke számolt be az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésén. A nagy negatívum oka elsősorban az, hogy a beutazók számánál lényegesen nagyobb arányban nőtt a Magyarországról kiutazók száma. A lakosság - az egy évvel korábbihoz képest - csaknem háromszor annyi devizát költött május végéig - mondta a miniszterhelyettes.

Értelmiségiek egy csoportjával találkozott Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly főtitkár és Barabás János, a Központi Bizottság titkára. A tanárokból, mérnökökből, közgazdászokból álló csoport még júniusban intézett levelet az MSZMP Központi Bizottságához. Az írásban megfogalmazták az októberi pártkongresszussal, a párt politikájával kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket és jövőbeni elvárásaikat. Barabás János beszédében kifejtette: bár a párton belül többféle áramlat különíthető el, ezek egyike sem képvisel kimunkált koncepciót. Rámutatott, hogy fellelhetők a párton belül egészen szélsőséges áramlatok is, így például a magát marxista egységplatformnak nevező irányzat, amelynek több nézete a párt politikájával összeegyeztethetetlen.

Mihail Gorbacsov szerint a Szovjetunióban a konzervatív erők komoly ellenállásába ütközik az átalakítás politikája. A Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára azt mondta, ezek a dogmatikus erők a demokratikus lépéseket a szocialista elvektől való eltávolodásként értelmezik. Gorbacsov rámutatott: csak most vált világossá, hogy milyen súlyos válságba került az ország a nyolcvanas évek elején. Ebből a válságból még mindig nem sikerült kilábalni. Több területen még romlott is a helyzet. Vonatkozik ez a fogyasztói piac állapotára, az ország pénzügyi helyzetére, a társadalmi igazságosságra és a nemzetiségi kapcsolatokra - hangoztatta Mihail Gorbacsov.

A lengyel nemzetgyűlés Wojciech Jaruzelskit, az eddigi államtanács elnökét, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát választotta meg köztársasági elnökké. Ezzel Lengyelország 4 évtized után visszatért az elnöki rendszerhez, jelentős lépést téve a pluralista demokrácia felé. Egyben lezárult a júniusi kétfordulós választás óta tartó alkotmányos válság, amit az okozott, hogy a LEMP saját koalíciós partnereitől is csak hosszas győzködés után tudott akkora támogatásra vonatkozó ígéretet kapni, hogy Jaruzelski vállalja a jelölést.