A BZSH korábbi ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv, aki hasonló posztot töltött be a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében (Mazsihisz) is, áprilisban mondott le tisztségéről, azzal indokolva döntését, hogy az idén 79 éves lesz, munkakörének ellátása egyre nagyobb megterhelést jelent számára, s nem kíván a magyar közéletben dolgozni.

Zoltai Gusztáv 1991 óta töltötte be a BZSH ügyvezetői igazgatói tisztségét. Utódja megválasztásáig Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke látta el a poszttal járó feladatokat.

A tisztségért négy jelölt indult: Schwezoff Dávid mellett Grósz Andor, a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke, Horváth József, a lágymányosi zsinagóga elnöke és Kunos Péter, a BZSH számvizsgáló bizottságának elnöke, az Agrobank volt vezetője.
A közgyűlésen Schwezoff Dávidot végül a második körben választották meg ügyvezető igazgatóvá: ő 27 szavazatot kapott, míg Kunos Péterre 24-en voksoltak.

Schwezoff Dávid, aki az európai kántorszövetség vezetőségi tagja és a nemzetközi rabbitársaság tagja, beszédében úgy vélekedett, hogy korszakváltás előtt áll a hitközség, ám ennek során támaszkodni kell az elődök elért eredményeire is.

Kiemelte, hogy a precíz gazdálkodás mellett gondoskodni kell a zsidó ifjúsági intézmények, iskolák fejlesztéséről, és a hitélet fejlesztése keretében meg kell szólítani azokat, akik nem gyakorolják vallásukat.

A közgyűlésen heves vita alakult ki arról, hogy a következő választási ciklus végéig, vagyis csupán nyolc hónapra, vagy az elkövetkezendő négy évre kapjon mandátumot az új ügyvezető igazgató. Végül titkos szavazással úgy döntöttek a küldöttek, hogy négyéves időtartamra bízzák meg a tisztségviselőt.

Az ülés elején a küldöttek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg arról a három izraeli fiatalról, akik gyilkosság áldozataivá váltak, majd a jelenlévők közös imát mondtak.