Az NVB azért fogadott el a Nemzeti Választási Iroda (NVI) kezdeményezésére iránymutatást, mert a nemzetiségi törvény értelmében csak ott lehet kiírni nemzetiségi önkormányzati választást, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma a legutolsó, 2011-es népszámlálást alapul véve legalább 25.

A népszámlálási kérdőíven azonban öt, a nemzetiségekre vonatkozó kérdés szerepelt, így nem volt egyértelmű, hogy a választási szervek tágabban vagy szűkebben értelmezzék a nemzetiséghez tartozás fogalmát.

A három évvel ezelőtti adatfelvételen a következő kérdésekre lehetett választ adni: Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?, Az előző kérdésnél megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is?, Mi az Ön anyanyelve?, Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában?, Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?.

Az NVB csütörtöki ülésén már napirendre vették a nemzetiségi iránymutatás kérdését, és már akkor egyetértés alakult ki abban, hogy csak az első két kérdés alapján vehető figyelembe a választás kiírása, tehát a nemzetiséghez tartozás szűkebb értelmezése mellett álltak ki, és a vasárnapi ülésen is erről adtak ki iránymutatást.

Pálffy Ilona, az NVI elnöke az MTI-nek azt mondta: ez azt jelenti, hogy Magyarország 3176 településén mintegy 2700 választást írhat majd ki a NVB ugyanarra a napra, amikorra az államfő az általános önkormányzati választásokat írja ki. Jelezte: egy településen több nemzetiségi választás is tartható, és az sem kizárt, hogy lesz olyan település (budapesti kerület), ahol mind a 13 nemzetiségi közösség számára választást írnak ki.

Elmondta azt is, hogy ha a bizottság a tágabb értelmezés elfogadása mellett adott volna ki iránymutatást, akkor országos szinten több mint háromezer nemzetiségi választást írhattak volna ki.

Közölte, az iránymutatás alapján az NVI hamarosan közzéteszi majd, hogy pontosan hány településen hányféle nemzetiségi választást lehet kiírni.

A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben 2321 nemzetiségi választást tartottak.