A felperes, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület (a Kajászói Gazdatanács és Gazdatanácsok Szövetségének képviseletében) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és Kiss Árpád, az egyik kajászói földpályázaton nyertes vállalkozó ellen kezdeményezett peres eljárást a földbérleti szerződés megsemmisítéséért még a múlt évben.

Az elsőfokú bíróság a múlt év őszén úgy ítélte meg, hogy nem az indította a pert, aki arra jogosult lett volna, és nem az ellen, aki a termőföld pályázatokon az állami föld tulajdonosa. Mindehhez a másodfokú bíróság nyomatékul hozzátette azt az érvelést, hogy a felperest perindításra a törvény nem hatalmazza fel, az alperessel szemben pedig védendő alanyi joga nincsen.

A felperes egyesület az első perben azt szerette volna elérni, hogy a bíróság mondja ki: a pályázat érvénytelen volt, és állítsa helyre az eredeti állapotot.

Az elsőfokú bíróság azonban ezt érdemben nem vizsgálta, mivel álláspontja szerint - amelyet ítéletében is megerősítettet - az egyesületnek sem jogszabályi felhatalmazása, sem jogi érdeke nem volt a per megindítására.

Ezt a felperes vitatta, ezért fellebbezett az első fokú ítélettel szemben, azonban érveivel a másodfokú bíróságot sem tudta meggyőzni, amely helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.

A másodfokú ítéletet kimondó bíró leszögezte: a felperesnek nincs meg az ügyben a legitimációja. Ezért a másodfokú bíróságnak is azt kellett kimondania, hogy a felperes kereseti alapon nem lehet felperes.