Az államfő a lengyelországi eseményen arra emlékeztette a jelenlévőket: mintegy félmillió honfitársa lelte itt halálát. Auschwitzban minden harmadik áldozat magyar zsidó volt - idézte fel Áder János -, azok, akiket Magyarország német megszállása után a magyar állami szervek közreműködésével zártak gettóba, majd deportáltak.

Az emlékezés és az emlékeztetés fontosságára is figyelmeztetett az államfő, "mert fokozhatatlan tragédiájukat nem tetézhetjük a feledés bűnével" - mondta. Vértanúságuk örök időkre szóló tanulságot jelent Európának és az emberiségnek - fűzte hozzá -, "1944 tragédiájának a megértéséhez önmagunkkal kell szembenéznünk" - hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem szegült szembe "a német megszállók ördögi tervével", a végső megoldás kikényszerítésével, sőt annak kiszolgálójává vált. "Az 1944. március 19-én megszállt Magyarország nem védte meg polgárait" - szögezte le. Áder János szerint erre sem mentségként, sem magyarázatként nem szolgálhat, hogy ez Európa sok más országában is így történt, az áldozatokat ugyanis senki nem adhatja vissza nemzetünknek.

A történteket a ma élő magyarok és az jövő nemzetékek közös veszteségének, fájdalmának, közös gyászának nevezte, "közös a sorsunk, közös a sorstalanságunk" - mondta. "Akik zsidó honfitársainkat megalázták és halálba küldték, azok a magyar nemzetet is megalázták" - hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, mindegy, hogy náci németként vagy a hitleri ideológiákat kiszolgáló magyarként tették, amit tettek. Nincs bocsánat arra, ha egy állam a saját polgárai ellen fordul - hangzott el.

Áder János arra kérte a jelenlévőket: egy perces néma csenddel emlékezzenek az áldozatokra, felfoghatatlannak nevezve, hogy ha Auschwitz minden egyes áldozatának egy perces néma főhajtással adóznának, "a minden lelket megszólító csendnek három esztendőn át kellene tartania".

A köztársasági elnök emlékeztette a jelenlévőket a vasárnap szentté avatott II. János Pál pápa tanítására is, arra, hogy Karol Wojty³a több alkalommal hitet tett a zsidógyűlölet és a kereszténység összeegyeztethetetlensége mellett. Felidézte: ő volt az a pápa, aki a haláltáborokban történteket az ördög diadalának és a történelem legsötétebb fejezetének nevezte, és ő figyelmeztetett a rasszizmus, a kirekesztés az idegengyűlölet rémképének leküzdésére is.

Áder János szerint ezzel minden erkölcsös ember egyetért a világon, a bűn mentegetését, relativizálását pedig erkölcstelenségnek nevezte az államfő.

A megemlékezést megelőzően ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen vonult végig a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre.

Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója az MTI-vel azt közölte: a repülőgép meghibásodása miatt az elnöki delegáció gépkocsival ment Birkenauba -, így sajnos a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az államfőnek nem volt lehetősége arra, hogy az Élet menetével tegye meg az utat Auschwitztól Birkenauig.