A becslések szerint Magyarországon minden századik gyermek él autizmussal, vagyis szinte biztosan mindegyik iskolában van ilyen fiatal, csak nem feltétlenül diagnosztizálták nála ezt a fogyatékosságot.

Bár a szaktudás rendelkezésre áll Magyarországon, nem minden esetben lehet könnyen diagnosztizálni az autizmust: hiszen nagyon változóak és komplexek a tünetek, amelyek lehetnek nagyon súlyosak vagy akár kevésbé szembetűnőek is - mondta az Autisták Országos Szövetségének elnöke.

Kővári Edit arról beszélt: az autizmus nem betegség, hanem egy fejlődési zavar, amely egész életen át megmarad, nem lehet meggyógyítani. Viszont vannak speciális eszközök és módszerek, amelyek segítségével az autisták fejlődni tudnak. Ha nem ismerik fel a rendellenességet egy kisgyereknél vagy akár egy felnőttnél, akkor nem kapja meg azokat a segítségeket, amelyekkel jobban megérti a körülötte lévő világot és amelyek megkönnyítik az autista és családja hétköznapjait is - magyarázta a szakértő.

Az autizmussal kapcsolatban ráadásul sok a tévhit, sokan az Esőemberben megjelent alakkal azonosítják ezt a fogyatékosságot, holott az autizmus ennél sokkal összetettebb - tette hozzá Kővári Edit.

Tévhit például, hogy az autizmussal élők ridegek, nem közlednek, nem szeretnek, nem akarnak kapcsolatokat teremteni. Pedig nagyon is értik azt, hogy a kapcsolatteremtés számukra milyen nehéz és nem tudják, hogyan közeledjenek. Tévhit az is, hogy az autisták agresszívak. A szakember szerint ez egyáltalán nem gyakoribban a körükben, mint egyébként a társadalomban.

Az autisták furcsa viselkedését inkább az okozza, hogy a kommunikációs és szociális sérüléseik miatt, bizonyos dolgokat nem tudnak jól elmondani és ettől kétségbe esnek, de nem bántanak másokat - hangsúlyozta az Autisták Országos Szövetségének elnöke.

Az ENSZ 2007-ben nyilvánította április 2-át az autizmus világnapjává.