1990. június 29. - A szabad parlamenti választások után, 1990. május 23-án megalakult Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza személyében először látogatott magyar kormánytag a NATO brüsszeli központjába.

1990. július 18. - Antall József miniszterelnök Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával találkozva Brüsszelben bejelentette: Magyarország brüsszeli nagykövete megbízást kapott az állandó kapcsolattartásra a NATO-val.

1991. július 1. - Hivatalosan is megszűnt a Varsói Szerződés, amelynek Magyarország 1955 óta volt tagja.

1991. december 20. - Brüsszelben a NATO 16 tagállama, a Varsói Szerződés hat volt tagállama (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió), valamint a három újonnan függetlenné vált balti állam részvételével megalakult az Észak-atlanti Együttműködési Tanács. Ez volt a második világháború óta az első olyan konzultatív szervezet, amely biztonságpolitikai kérdésekben közös szervezeti keretbe fogadta a hidegháború idején szemben álló országokat. A Szovjetunió a tanácskozás napján szűnt meg, a szovjet nagykövet bejelentését lábjegyzetként fűzték a dokumentumhoz.

1994. január 10-11. - A NATO brüsszeli csúcstalálkozója hivatalosan meghirdette a Partnerség a békéért kapcsolatrendszert, a záródokumentum kilátásba helyezte a szövetség "fokozatos és evolutív" bővítésének lehetőségét. Magyarország az elsők között, 1994. február 8-án írta alá a békepartnerség keretegyezményét.

1995. január 24. - Nagyköveti vezetéssel létrejött a NATO melletti önálló magyar összekötő iroda.

1995. május 26-29. - Az Észak-atlanti Közgyűlés, a NATO-parlament negyvenéves fennállása óta először tanácskozott nem NATO-országban, Budapesten.

1995. december 5. - Az Országgyűlés megszavazta, hogy magyar műszaki kontingens vegyen részt a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító nemzetközi erők tevékenységében. Néhány nap múlva a Somogy megyei Taszárra megérkeztek a NATO boszniai békefenntartó missziójában (IFOR) részt vevő első amerikai katonák.

1996. december 17. - Az Országgyűlés elfogadta a magyar műszaki részvételt a felállítandó délszláv stabilizációs erőkben (SFOR).

1997. július 8. - A NATO-tagországok madridi csúcstalálkozója csatlakozási tárgyalásokra hívta meg Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot. A NATO és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalások első fordulóját 1997. szeptember 10-én tartották Brüsszelben.

1997. november 16. - Magyarországon népszavazást rendeztek a NATO-csatlakozásról. A voksoláson 49,24 százalékos részvétel mellett 85,33 százalék volt az igenek aránya.

1997. december 16. - A NATO-államok külügyminiszterei a három meghívott ország külügyminisztereinek jelenlétében Brüsszelben aláírták Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozási jegyzőkönyvét. A 16 NATO-tagállam törvényhozása 1998. február 3. és december 1. között hagyta jóvá a három ország csatlakozását.

1999. február 9. - Az Országgyűlés 330 igen, 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a magyar NATO-csatlakozásáról, illetve az észak-atlanti szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényt, és másnap aláírta Göncz Árpád államfő. A törvényt június 15-én módosították, hogy a szervezet területi hatálya kiterjedjen a csatlakozott államok területére is.

1999. március 12. - A Missouri állambeli Independence-ben a csatlakozási okiratok ünnepélyes átadásával Magyarország, Csehország és Lengyelország a NATO teljes jogú tagja lett.