Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Uniós támogatással gyógyítják a tájsebeket a Kiskunsági Nemzeti Parkban

A vizes élőhelyek ökológiai állapotának javításával a ritka, veszélyeztetett állat- és növényfajok állományainak megerősödését remélik a szakemberek attól a programtól, amelynek keretében jelentős területen felszámolják a felszíni vízmozgásokat akadályozó mesterséges létesítményeket a Kiskunsági Nemzeti Parkban.

Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság pályázati osztályának vezetője a beruházásról az MTI-nek elmondta: összesen 11,5 kilométernyi csatornát, árkot, úttöltést temetnek be, illetve bontanak el Bugac és Fülöpszállás térségében.

A program eredményeként az érintett területen megszűnnek a természetes felszíni vízmozgásokat akadályozó mesterséges létesítmények, ezzel javul a térség vízmegtartó képessége és a vizes élőhelyek ökológiai állapota. A tájsebek "begyógyításával" végső soron szeretnék elérni, hogy néhány éven belül megerősödjenek az itt található ritka, veszélyeztetett állat- és növényfajok állományai - tette hozzá.

A nemzeti park megalakulása előtt a gazdálkodási szempontok voltak az elsődlegesek a környéken, ma azonban az élőhelyek állapotának javítása a legfontosabb - fogalmazott a szakember. Jelezte: a két munkaterületen összesen 11,5 kilométernyi vonalas létesítményt (csatornát, árkot, úttöltést) temetnek be, illetve bontanak el a munkagépek, 46 ezer köbméter földet megmozgatva. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében teljes egészében Európai uniós támogatásból, mintegy 180 millió forintos költségvetéssel 2013 őszétől egy éven át tartó projekt kivitelezése két helyszínen a nemzeti park vagyonkezelésében álló földeket érinti.

A víz megtartása érdekében szakaszosan betemetik a Kelő-éri csatornát és elbontanak egy egyébként is használhatatlan úttöltést, amely a Szekercés-szék tómedrének élőhelyeit és felszíni vizeit gátként választja szét. A Kelemen-széki tápcsatorna eltüntetésén már dolgoznak a munkagépek, előre láthatólag február végéig le is zárul a tereprendezés első üteme. A tápcsatornát és a vele párhuzamosan futó árkot töltéseik anyagával temetik be. A tereprendezést új madármegfigyelő leskunyhó és tanösvény megépítése egészíti ki - részletezte a szakember.

A Felső-Kiskunsági szikes tavak mentén húzódó kanális közelében a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes állóvizei találhatók. Különösen gazdag madárvilága miatt az élőhelyek nem csak a Natura 2000, de a madárviláguk védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá is tartoznak - húzta alá.

Tájékoztatása szerint számos ritka és veszélyeztetett madárfaj otthona e vidék, így többek között a gulipáné, a gólyatöcsé, a széki liléé, a nagy godáé és a piroslábú cankóé. A korábbi elképzelések arról szóltak, hogy ezeket a tavakat halgazdálkodásra alakítják át. A nemzeti park 1975-ös megalakulása miatt azonban a terv végül nem vált valóra, a csatorna viszont megmaradt, kettévágva a területet és kedvezőtlenül befolyásolva annak természetes vízviszonyait.

Még idén ősszel elkezdik a munkát egy másik helyszínen is, a nemzeti park Bócsa-Bugac buckavilága és pusztái elnevezésű egységén. A Kelemen-székhez hasonlóan ez is egy kiemelt jelentőségű, ugyancsak Natura 2000-es természet megőrzési terület, ahol a homokhátak között turjános mocsarak és szikes tavak alakultak ki.

A terület gazdag állatvilága mellett a flóra is különleges: a vizes, tocsogós réteken májusban például több orchideaféle virágzik. Megtalálható itt például az agárkosbor és a mocsári kosbor.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×