A mentesítés gyakorlatilag elindult, a Magyar Közlöny 3. számában megjelent az ezzel kapcsolatos rendelet, így az hatályos - tette hozzá a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, aki oroszországi látogatásán nyilatkozott az MTI-nek. Hozzátette, hogy a jövő kedden részletes tájékoztatót tartanak a sertéstenyésztők számára.

Az elsők között lesz az északkeleti, illetve keleti országrészben Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, míg a nyugati országrészben Vas, Zala és Somogy megyét érinti a mentesítés. Ha a remények szerint az idén befejezik a mentesítést ezeken a területeken, akkor jövő január elsején folytatják a többi megyében. Kardeván Endre azt mondta: ott kezdik a munkát, ahol a legkisebb a fertőzöttség, hogy tapasztalatokat nyerjenek.

A tárca szeretné kiirtani ezt az emberre nem veszélyes sertésbetegséget az egész országban. Ennek módjáról Kardeván Endre elmondta: állománycserére is sor kerül, amely állami kártalanítással történik és vakcinázást, azaz védőoltást is alkalmaznak, valamint vérvizsgálatokat is végeznek.

Az államtitkár kiemelte: "a sajtóban téves adatok jelentek meg, messze nincs 30 százalékos fertőzöttség a magyarországi sertésállományban. A háztáji gazdaságokban 3-5 százalékos, és megyénként változik a helyzet, a nagyüzemi sertéstelepeken pedig az elvégzett felmérés szerint 10 százalékos a PRRS betegséggel fertőzött sertések aránya". A vidékfejlesztési államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy nem akarják kiirtani Magyarország sertésállományát.

Az országban közel 3 ezer nagy számban sertést tartó telep van, a hét megye 736 telepéből 27-ben fogják elkezdeni az idén a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától mentesítést. Emellett a kisebb állományú gazdaságokban is, amelyek száma minimális.

A Vidékfejlesztési Minisztériumnak a hét megye mentesítéséhez teljes egészében rendelkezésére áll a pénz. A kártalanítási alapból ezt meg tudják oldani, mivel a betegség bejelentési kötelezettség alá esik. A tenyészállomány kivágásakor a vágóérték és a tenyészérték különbözetét 100 százalékosan kártalanítja a magyar állam. Ezen kívül pályázat útján, nemzeti támogatásból megkapják a gazdák az összes vizsgálat és védőoltás költségeit is.

Természetesen a visszafertőzés mindig lehetséges, de pontosan ezt akarjuk megelőzni, ezért régiókat és lezárt területeket mentesítünk, ahova már csak a betegségtől mentes állatot lehet majd beszállítani - mondta az államtitkár.

Kardeván Endre arra is felhívta a figyelmet, hogy például az esetlegesen elmaradt hasznot nem tudják megtéríteni. Ezt azonban a világon soha senki nem teszi meg, ennyit vállalnia kell minden gazdának, mivel a későbbiekben értékesebb állománya lesz és azt sokkal jobb áron tudja majd eladni. A reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától mentes sertésállományok iránt ugyanis nagy a kereslet már Európa szerte. Oroszországba például nem is lehet már a betegséggel fertőzött sertéseket behozni, sem tenyésztésre, sem vágásra.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy bár hosszú évek óta létezik ez a betegség Magyarországon és Európában is, ilyen jellegű mentesítésbe még senki sem fogott bele kontinensünkön. Azért van szükség a PRRS betegség megszüntetésére Magyarországon, hogy tenyészállat-állománya helyzeti előnybe kerüljön a világpiacon - mondta Kardeván Endre.