A kormányfő emlékeztetett rá, a közelmúltban készült el az akadémia természettudományi kutatóközpontja és a CERN adatközpontja. A miniszterelnök reményei szerint a kutatóközpontok sora bővülni fog és Magyarország nemcsak termelési, hanem majd kutatás-fejlesztési központtá is válhat.

Orbán Viktor elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia által kidolgozott program alapján és egy hosszabb távú stratégia részeként 2010-től jelentősen bővült a tudományra fordított források nagysága.

A kutatóközpont szimbolikus helyszínre, egy volt szovjet laktanya helyére épül. "Azon a helyen, ahol korábban Magyarország megszállásának és elnyomásának egyik bázisa volt most hamarosan hazánk gazdasági és szellemi felemelkedésének intézménye állhat majd" - közölte a kormányfő.

Az európai együttműködéssel létrejövő beruházás vissza nem térő lehetőség az ország számára. Az, hogy a kutatóközpont Szegedre kerülhet, többek között köszönhető a világszerte elismert egyetemnek, és az ország által elért eredményeknek, annak, hogy Magyarország egyre inkább visszaszerzi nemzetközi tekintélyét - fejtette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszédében gratulált Botka Lászlónak, Szeged szocialista polgármesterének a város által elért eredményekhez. Mint mondta, a kormány átvállalta az önkormányzat mintegy 25 milliárd forintnyi adósságát, hat és fél év alatt pedig 293,4 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett, illetve érkezik a csongrádi megyeszékhelyre.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, hangsúlyozta a kutatóközpont létrehozásával Európa biztosíthatja elsőségét a lézerfizika tudományterületén a világban.

A akadémikus, lézerfizikus kifejtette, bízik benne, hogy a kutatóközpont alapkőletételét követően hamarosan elindulhat az azt körbevevő tudáspark kialakítása is.

A közvetlenül mintegy négyszáz, közvetve akár négy-, ötezer embernek is munkát adó szegedi lézerközpont kialakításának első fázisában a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el, erre 85 százaléka uniós, 15 százalékban hazai forrásból 37 milliárd forint fordítható. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban további 24,3 milliárd forintot szánnak a központban további speciális paraméterekkel rendelkező kutatóberendezések kialakítására. A beruházás második fázisának befejezése 2018-ra várható.

A 24400 négyzetméter alapterületű kutatóközpont jól megközelíthető helyszínen az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontjához közel a városközponttól 5 kilométerre található 16 hektáros területen építik föl. A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor speciális műszaki feltételeknek kellett megfelelni, elsősorban a rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom, a tisztaterek és a sugárvédelem tekintetében.

A tudományos nagyberuházás célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A berendezés várhatóan nem csak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.