Az alaptörvény rögzíti: minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen. (Ez az úgynevezett aktív és passzív választójog.) Nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.

Az alaptörvény rendelkezik arról is, hogy az országgyűlési választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, és meghatározza, hogy a parlamenti képviselők általános választását az előző országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

Az alaptörvény meghatározza a választás alapelvét is: az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson választják.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény meghatározza a választási rendszer elemeit, a mandátumszerzés és -kiosztás módját és az eredmény megállapításának szabályait, valamint az időközi országgyűlési választásra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket.

Ez a törvény rögzíti, hogy az országgyűlési képviselők létszáma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak. Előírja azt is, hogy az egyéni választókerületi jelölt párt jelöltjeként vagy függetlenként indulhat, valamint hogy az országos listát párt vagy országos nemzetiségi önkormányzat állíthat.

Pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legalább huszonhét egyéni választókerületben jelöltet állított. Közös jelöltek alapján közös lista állítható. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges.

A választópolgár egyéni választókerületi jelöltre és pártlistára szavazhat, a nemzetiségi választópolgárként nyilvántartott választó pedig egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára (ennek hiányában pártlistára) szavazhat.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény írja elő, hogy milyen módszerrel kell megállapítani a választás eredményét: egyéniben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja, az országos listás - és a nemzetiségeket megillető kedvezményes - mandátumokat pedig egy matematikai módszerrel osztják szét, a kapott szavazatok arányában.

Ezen törvény melléklete sorolja fel, hogy az egyes megyékben és a fővárosban hány egyéni választókerület van, és itt szabályozták, mely település melyik választókerülethez tartozik.

A választások további szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) foglalja össze, rögzíti a választási eljárás alapelveit is, ezek: a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás nyilvánossága.

Emellett a Ve. foglalkozik a szavazókörök kialakításával, a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a választási kampánnyal, az ajánlással, a szavazással (így a külképviseleti, valamint a levélben szavazás szabályaival), a szavazatok összesítésével, a szavazatszámlálással, az eredmény megállapításával és a jogorvoslattal.

A büntető törvénykönyv (Btk.) is foglalkozik a választással: rögzíti a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását, és azt, hogy aki ezt elköveti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. az információs rendszer vagy adat megsértése körében rendeli büntetni azt is, aki a választási számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, az ott tárolt adatokat jogosulatlanul megváltoztatja vagy törli.

A 2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselő-választás kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szól, és többi között rögzíti azt, hogy a jelöltek és a listaállító pártok, nemzetiségi önkormányzatok kampánytámogatásban részesülnek az állami költségvetésből, továbbá hogy a kampány alatt kampánytevékenység finanszírozására jelöltenként ötmillió forintot lehet fordítani.

Több miniszteri rendelet is meghatározza a törvények mellett a választási eljárás egyes részletszabályait, a választás lebonyolításának egyes kérdéseit. A 32/1996. (akkori) belügyminiszteri (BM-) rendelet szól a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről, a 3/2014. KIM- (közigazgatási és igazságügyi miniszteri) rendelet a választás határidőit és határnapjait határozza meg, a 17/2013. KIM-rendelet a központi névjegyzék és egyéb választási nyilvántartások vezetéséről, a 38/2013. KIM-rendelet az országgyűlési képviselő-választás költségeinek normatíváiról, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szól. A 28/2013. KIM-rendelet pedig az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról szól.