Kocsis Máté, az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának fideszes elnöke a testület csütörtöki ülése után kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottsági ülésen elhangzottak a titoktartás körébe tartoznak, ezért a kérdésekre nem áll módjában konkrét válaszokat adni.

Kocsis Máté, és Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban. Gulyás Gergely megjegyezte továbbá: ahogy a külügyminiszter közölte korábban: egy amerikai államtitkár magyarországi látogatása során elnézést kért a történtekért. "Nyilván volt miért elnézést kérni" - fűzte hozzá a fideszes alelnök.

Arra a kérdésre, hogy mióta tarthattak a lehallgatások, Gulyás Gergely azt mondta: úgy tudják hogy a 2001. szeptember 11.-i amerikai terrortámadások után elfogadott - s máig érvényben lévő - "Patriot Act" néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Mint Gulyás Gergely kifejtette: ez a hazafias törvény különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között. Így a személyes adatvédelemben - köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is - akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot. E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere "teljes egészében hiányzik" - fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget.

Gulyás Gergely kitért arra is: a bizottsági ülésen egyetértés volt abban, hogy az Európai Unió nem alkalmas keret ezeknek a vitáknak a rendezésére. Így a szövetségesi kapcsolatok alapján az Egyesült Államokkal kétoldalú tárgyalásokon kell ezt rendezni. Azt szeretnék ha jó amerikai-magyar viszony lenne - mondta a fideszes képviselő, de mint hozzátette - ehhez az kell, hogy az emberi jogok egyetemességét az Egyesült Államok tiszteletben tartsa.

A testület fideszes alelnöke kérdésre válaszolva azt is elmondta: szeretnének lehetőséget adni az amerikai diplomáciának hogy képviseltesse magát a bizottság előtt, s hogy az Egyesült Államok is tájékoztatást adjon arról, hogy egy szövetséges államban kik voltak azokat akiket ez a lehallgatási tevékenység érintett, milyen gyanú alapján tették ezt, s mit tesznek most ezekkel az adatokkal.

Az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának csütörtöki ülésén Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár Pintér Sándor belügyminiszter és Martonyi János külügyminiszter adtak tájékoztatást.

Lázár János a bizottsági ülésről távozóban újságíróknak az üggyel kapcsolatban kiemelte: bárki is nyeri meg a parlamenti választást áprilisban Magyarországon, jelentősen fokozni kell a belső biztonságot, elsősorban az elektronikus információk védelmét.

Kocsis Máté, a testület fideszes elnöke erre úgy reagált: a nemzetbiztonsági bizottság korábbi ülésein és egyéb nyilatkozatokban is felmerült annak szükségessége, hogy következő időszakban szükséges az ország biztonsági rendszerének fejlesztése, mind technikai, mind személyi állomány tekintetében. Ezt a törekvést a magyar kormány kiemelt ügyként kezeli - hangsúlyozta Kocsis Máté.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.

Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület azt vizsgálja, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.

A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére.

A vizsgálóbizottság múlt kedden tartotta első ülését, amelyen a vizsgálóbizottság ügyrendtervezetét vitatták meg és kialakították a munkatervet.

E szerint elsőként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárcavezetőket: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatták meg. Ezt követően magyar és amerikai diplomatákat, köztük a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet, a washingtoni, a londoni, az ottawai és berlini magyar nagyköveteket, továbbá néhány kiemelt stratégiai védett objektum vezetőjét is hallgatná még meg a testület.

A testület elnöke, a fideszes Kocsis Máté azt mondta: bár nem nagy rá az esély, de kísérletet tesznek rá, hogy valamilyen módon - például videokonferencia keretében - Edward Snowdennek is feltegye kérdéseit a bizottság. Ezen felül, mivel a testület feladatai között a befolyásszerzés vizsgálata is szerepel, Kocsis Máté szerint a külföldi támogatásban részesült szervezetek vezetőit is be kell hívni a bizottság elé.