Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
328.48
bux:
146346.85
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Molnár Zsolt: magas választási részvételt remél az Összefogás

Minél többen mennek el szavazni, annál nagyobb az esélye a kormányváltásnak - jelentette ki Molnár Zsolt. Az MSZP kampányfőnöke az InfoRádió Aréna című műsorában úgy számolt, hogy 50 százalékos részvétel esetében fölényes kormánypárti, 70 százalékhoz közeli szavazói hajlandóság mellett pedig ellenzéki siker születik április 6-án.

"Majdnemhogy egyenes arányosság van a választási részvétel és a kormányváltás esélye között" - mondta az MSZP kampányfőnöke. Molnár Zsolt megítélése szerint 50 százalék körüli részvételnél vélelmezhetően fölényes kormánypárti győzelem születik, 70 százaléknál pedig elsöprő kormányváltás jön.

"A demokratikus ellenzék szempontjából most az a probléma, hogy közelebb lenne a részvétel az 50 százalékhoz, mint a 70-hez. De az a feladata az Összefogásnak és a kampánynak, hogy meggyőzze az embereket és minél többen vegyenek részt a voksoláson" - tudatta Molnár Zsolt.

Megjegyezte: nyilván a legjobb az lenne, ha mindeni elmenne szavazni. Egy demokráciában szerinte erkölcsi értelemben az a helyes, ha négyévente valaki él azzal a lehetőséggel, hogy véleményt nyilvánítson.

Molnár Zsolt úgy vélte, 60 százalékos részvétel - ami ma még nem lenne meg - szoros eredményt hozna, s nem tudni, merre billenne a mérleg. Abban azonban biztos, hogy kétharmados részvétel már kormányváltást hozna.

"Az MSZP-nek és a demokratikus ellenzéknek éppen ezért az a kérése a társadalomhoz, hogy menjenek el választani és ne dőljenek be az apátiának. Hiszen kétféleképpen lehet a Fideszre szavazni: aktív és passzív módon. Az aktívakat megértem, aki viszont otthon marad és a fotelból tiltakozik a kormány ellen, az nagy hibát követ el. Õket arra kérnénk, hogy mozduljanak ki passzivitásukból és menjenek el választani" - mondta az MSZP kampányfőnöke.

Molnár Zsolt arra is kitért, hogy a mostani választás az Összefogás kampányában nem a múltról, hanem a jövőről szól majd, és arról, mit lehet tanulni az eddigi hibákból, hogyan lehet elkerülni azokat.

"Szembesítjük újra a társadalmat, hogy mik azok a kormányzati hibák, amelyek oda vezettek, hogy ma hárommillió koldus országáról beszélhetünk, s amelyek 500 ezer honfitársunkat kényszerítettek arra, hogy Nyugat-Európában mosogassanak és takarítsanak" - fogalmazott Molnár Zsolt.

Azt is közölte, hogy az Összefogás kormányra kerülése esetén helyreállítaná a fékek és ellensúlyok rendszerét.

"Helyre kell állítani a demokratikus berendezkedés valós működését, hiszen az egy demokráciának nem értékmérője, hogy egy parlamenti többség élve és visszaélve kétharmados fölényével bármit megtehet. Ez azért így nem helyes. A közéletnek, a tudományos művészeti világnak a függetlenségét és az autonómiáját is vissza kell adni. Ezekben egyébként teljes egyetértés van a demokratikus ellenzéki pártok között" - mondta.

A rezsicsökkentést Molnár Zsolt látszatra jó, de nem igazságos lépésnek nevezte.

"Az helyes, hogy csökkentjük a társadalmi terheket. A probléma az, hogy nem munkahelyeket termetünk, nem jövőképet adunk, nem befektetési kedvet csinálunk. Sok ismerősöm mondja, nagyon örül, hogy már csak 35-40 ezer forint a gázszámlája, de azt éppen úgy nem tudja kifizetni, mint az 50 ezret. Ez a rezsicsökkentés jó szándékú tüneti kezelés, csak éppen hamis válasz a társadalmi problémára" - értékelte.

A közmunkáról az MSZP kampányfőnöke azt mondta, az olyan, mint a szükséglakás: jobb, mintha semmi sem lenne, de inkább munkahelyekre és tisztességes jövedelemre lenne szükség.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Répássy Róbert a meghallgatásán javaslatot is tett a Tisza-kormánynak

A végrehajtói klánok megtörésére törekedett az igazságügyi tárca az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után – jelentette ki Répássy Róbert, a minisztérium volt államtitkára az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Megsúgták a profik, hol vannak most a legtutibb befektetések a globális és magyar korszakváltás küszöbén

Megsúgták a profik, hol vannak most a legtutibb befektetések a globális és magyar korszakváltás küszöbén

A geopolitikai bizonytalanság, a mesterséges intelligencia térnyerése és a vagyonadó megjelenése egyszerre alakítják át a befektetési és vagyonkezelési piacot. Ebben a környezetben kell döntéseket hozniuk az alapkezelőknek, privátbankároknak, family office-oknak és vagyonos ügyfeleknek, miközben a klasszikus befektetési receptek egyre kevésbé adnak biztos kapaszkodót. A november 11-i Portfolio Professional Investment Day 2026 konferencián a szakma meghatározó szereplői beszéltek arról, miben tartják a magyarok a vagyonukat, hogyan írja át az AI a vagyonkezelést, milyen befektetési lehetőségeket teremthet az átalakuló világrend, és mi jöhet a 60/40-es portfólió korszaka után. Szó volt a magyar privátbanki piac versenyképességéről, az alternatív befektetések előretöréséről, az ingatlanpiac lehetőségeiről, valamint arról is, hogyan gondolkodnak Magyarország legnagyobb magánvagyonainak kezelői. A konferencia végén arra is fény derült, ki lett idén az Év Alapkezelője, az Év Portfóliómenedzsere vagy az Év Privátbankára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×