"Magyarországon Mohács óta fennálló politikai tapasztalat, hogy van egy kormány, amely nagyon erős belső küldetéstudattal úgy érzi, hogy ő az egyetlen, aki vezetheti az országot, ő az egyetlen, aki a rengeteg baj és viszontagság között valahogy mégis elfogadhatóan vezeti az országot, és vele szemben az ellenzék csak sérelmi politikát űz" - fogalmazott Tölgyessy Péter. Magyarországon ötszáz éve és most is, az ellenzéki politika típusosan az, hogy az "égre felmutat az ellenzék, felmondja a nemzet vágyait (nem a valóságot, hanem, hogy mit szeretnénk) és nagy taps tör ki."

Erre úgy válaszolnak a mindenkori hatalmak, hogy "lehetőleg mindenféle eszközzel megpróbálják elérni, hogy ne kelljen átadni olyan könnyen a hatalmat, ez mutatkozik meg a választási rendszeren" - tette hozzá.

A mostani kormány egy ponton jogilag akarja magát tartóssá tenni - hangsúlyozta Tölgyessy Péter. "Ahová csak lehet, megpróbálja beemelni a maga tartósságát. Látszólag ez egy nagyon nagy fegyver, holott az ilyen típusú megoldások alááshatják a berendezkedést. Mert egy olyan berendezkedés tud alkotmányos körülmények között tartós maradni, amelyben az ellenzék is meglátja a maga jövőjét. Akkor lehet egy rendszer tartós, ha az ellenzék nem a rendszer ellenzéke, hanem csak a kormány ellenzéke" - emelte ki Tölgyessy Péter jogász, politikai elemző.

Sólyom László volt államfő, az Alkotmánybíróság első elnöke az alaptörvényt és a kétharmados kormánytöbbséget is bírálta a könyvbemutatón. Elmondta: a kötetben olvasott egy olyan megközelítést, hogy azért volt szükség az új alaptörvényre, mert a régi alkotmány nem tudott meggyökeresedni az emberekben. A volt köztársasági elnök erről ellenkező tapasztalatokat szerzett. Mint mondta: "nagyon büszke arra, hogy a rendszerváltás utáni öt-hat évben, igenis az Alkotmány mondott valamit az embereknek és elkezdődött egyfajta Alkotmány-tisztelet. Közmondás volt az, hogy ha valami "gáz" volt, akkor azt mondták: "Menj az Alkotmánybíróságra!"

Felidézte, hogy számtalanszor, alkotmánybíróként megállították az emberek, hogy "Bíró úr, miért engedik meg, ami a Parlamentben folyik, hogy beszélnek egymással?"

Sólyom László kiemelte: egy alkotmányos kultúra akkor él, ha az ember nem tesz meg bizonyos dolgokat, noha megtehetné az Alkotmány betűje alapján. Mindig a kontextust kell figyelembe venni, így lehet csak alkotmányosságról beszélni. Az Alkotmánybíróság felelőssége, hogy mit közvetít. Szavai szerint, nem az volt az Alkotmánybíróság hitvallása, hogy ha megfelelek a törvényhozó szándékának, akkor minden rendben van, hanem az, hogy felülbírálja a törvényhozó szándékát, hogy az az Alkotmánynak vajon megfelel-e." "

A volt államfő kijelentette: "annak idején a Parlament nem szabadságharcot folytatott Európa ellen, hanem megpróbálta azt bizonyítani, hogy a negyven év dacára, mi európai emberek maradtunk és tudunk viselkedni."

Stumpf István alkotmánybíró, visszaélésszerű alkotmányozásról beszélt a rendezvényen. Mint mondta Magyarország, Venezuela és Kolumbia erre a jelenségre a példa. A Magyarországon zajló alkotmányozás két szempontból sorolható ebbe a kategóriába, az egyik, hogy olyan szabályokat épít be - visszaélésszerűen az alaptörvénybe - amelyek a későbbi kormány mozgásterét radikálisan leszűkítik, illetve a felül alkotmányozás tilalmát megsérti azzal, hogy az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek nyilvánított normákat, szinte változatlanul visszaírja az alaptörvénybe - tette hozzá.

Jakab András alkotmányjogász úgy fogalmazott, hogy kudarca ítélt politikai eretnekség szembemenni az Emberi Jogok Európai Bíróságával.

Dienes-Oehm Egon, az Alkotmánybíróság KDNP által javasolt tagja azonban védelmébe vette az új alaptörvényt és annak megalkotóit. Hangsúlyozta, hogy a kétharmados kormánytöbbség egy államcsőddel fenyegető gazdasági kényszerhelyzetben került hatalomra, ezért modellváltást kellett végrehajtania, aminek az alkotmány is a része volt.