Völner Pál elmondta: lehetséges ilyen hosszú távra gondolkodni, mert a stratégia nem konkrét projekteket határoz meg, hanem azt a gondolatkört, hogy milyen elképzelések mentén halad majd a közlekedés fejlesztése a következő évtizedekben. Fontos támaszt jelent a tervezésben, hogy az EU-s irányelvek és jogszabályok is elkészültek: ezekhez alkalmazkodva kellett kialakítani a fejlesztési stratégia főbb pontjait.

Az államtitkár hozzátette, a fejlődés iránya tisztán látszódik, például az unióban a vasúti közlekedés- és teherszállítás kezd teret nyerni. A 2030-ra kitűzött cél, hogy a 300 kilométer feletti teherszállítások nagy része vasúton történjen. Ehhez szükség van a meglévő infrastruktúra fejlesztésére, azok színvonalának emelésére is- hangsúlyozta Völner Pál.

Az államtitkár arra is kitért, hogy egy kormányzati illetékes korábban azt mondta:  Magyarországon több autópálya nem épül. Völner Pál szerint csupán félreértésről van szó. Közölte: újabb sztrádák építése ugyan valóban nincs tervben, de a meglévő útkapcsolatokat, autópálya-kapcsolatokat - például az M3-ast, az M70-est Szlovénia felé és az M15-öst Pozsony felé - mindenképp be kell fejezni, és bővíteni kell a sávok számát.

Az államtitkár hozzátette: ahol van költséghatékony átmeneti megoldás, például gyorsforgalmi út, ott ezeket fogják előnyben részesíteni.

 "Fokozottan kívánunk koncentrálni arra, hogy a meglévő főút- és mellékúthálózat felújítása, közlekedésbiztonsági szempontból való javítása folyamatosan megtörténjen" -hangsúlyozta az infrastruktúráért felelős államtitkár.