"Dicsőség a hősöknek!" - mondta a kormányfő. Szavai szerint október 23-én az egész szabad világ kalapot emel, és meghajtja fejét Magyarország és a magyarok előtt, akik nyílt harcot indítottak a kommunista rendszer ellen, amely akkoriban félelemben tartotta az egész szabad világot.

A magyar szabadságharcosok felfedték a világ előtt, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan - jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor szerdán a Hősök terén tartott október 23-i ünnepségen azt mondta, '56 hősei szépek, bátrak és fiatalok voltak, mégis odaadták az életüket a mi szabadságunkért. A sok fiatal, akit meggyilkoltak, bebörtönöztek, menekülésre kényszerítettek, értünk és talán helyettünk halt meg, került börtönbe, kényszerült emigrációba - fogalmazott, hozzátéve: lemondtak a világról a világért, az emberekről az emberekért, az életről az életért.

Magyarországon azt köszönhetjük a hősöknek, hogy a magyar történelem legsötétebb korszakában, a szovjet megszállás alatt megőrizhettük a tartásunkat és felemelhettük a fejünket, mert ha titokban is, de volt mire büszkének lennünk - hangoztatta a kormányfő. Hozzátette: a hősök győztek, ha meghaltak is, mert elérték, hogy utódaikra a diktatúra nyomasztó sötétsége helyett a kiállás, a bátorság és nagyság dicsőségét hagyták örökül.

Orbán Viktor ezt szerdán mondta a Hősök terén tartott október 23-i ünnepségen, ahol arra figyelmeztetett: a magyar szabadságnak nemcsak hősei voltak, hanem árulói is. "Az összes forradalmunkat külföldről verték le", és mindig voltak olyanok, "muszkavezetők, pufajkások és vörösbárók", akik segítették a külső ellenséget - hangsúlyozta.

Orbán Viktor a fővárosi Hősök terén összegyűlt tömeg előtt kiemelte, hogy kormánya az elmúlt években a magyarok és a magyar szabadság érdekében hozott döntéseket; vitákat és összetűzéseket vállalt, és sorra meg is nyerte azokat. "Közeledünk a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadságunk felé" - fogalmazott a kormányfő.

A szabadság értelme ugyanis nem pusztán az - folytatta -, hogy nincsenek itt a szovjetek, és Magyarország nem a KGST foglya. A szabadság értelme az, hogy "felszabadíthatjuk és felszabadítjuk a saját életünket" - idézte József Attilát. "Mi rendezzük be, mi döntünk róla önállóan, mások beleszólása nélkül és a saját felelősségünkre" - mondta.

Ezzel összefüggésben felidézte a 2010 óta hozott kormányzati intézkedéseket, amelyek szavai szerint olyan döntések voltak, amelyekhez senkitől sem kértek engedélyt, sem jóváhagyást, sőt a fél világ ellenére hozták meg őket.

Így lett az országnak saját, a magyar és európai keresztény kultúra talapzatán álló alkotmánya, "a nemzet határokon átívelő újraegyesítésével világnemzet lettünk", döntés született arról is, hogy a magyarok nem élnek tovább a nemzetközi pénzügyi alapok foglyaiként, a közös teherből pedig többet kell viselniük a bankoknak, nemzetközi cégeknek - sorolta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a volt kommunisták mindig készen állnak arra, hogy Magyarországot átadják a gyarmatosítóknak. Már a rendszerváltás idején is szervezkedtek a külső erőkkel, hogy átjátsszák nekik az ország vagyonát és erőforrásait - tette hozzá, majd a portugál zöldpárti európai parlamenti képviselőre, Rui Tavaresre - a magyarországi alapjogokról szóló uniós jelentés szerzőjére - utalva úgy fogalmazott: "a pufajkát öltönyre, a tovarist Tavaresre cserélték".

A kormány azonban azt akarja, hogy az említett eredményeket ne lehessen újra elvenni a magyaroktól. A Hősök terén is azért gyűlt össze a tömeg a nemzeti ünnepen - folytatta -, hogy megmutassa, nem engedi, hogy ismét elvegyék a nyugdíjat, a fizetést, a gyedet, hogy ne dönthessék újra adósságba a családokat, a városokat, ne tehessék megint együtt tönkre Magyarországot, ne szolgáltathassák ki újra a spekulánsoknak, a bürokratáknak.Orbán Viktor nyomatékosította, a jelenlegi kormánytöbbség és támogatói nem dugják homokba a fejüket, hiszen "látjuk, hogy megint szervezkednek, fenekednek, hamisítanak, és megint idegenekkel szövetkeznek". A kabinet le fogja leplezni az összes hazugságot, hamisítást és az újabb trükkök százait - jelentette ki, majd köszönetet mondott a Békemenetnek - amelynek résztvevői a mostani nemzeti ünnepen is felvonultak - a "gyarmatosítási kísérlet" visszaveréséért.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem elég jól kormányozni, nem elég kiszabadulni a hitelezők szorításából, nem elég az eredmények hosszú sora, és nem elég semmilyen biztató felmérés sem.

"Nem hihetitek, hogy a kormányotok nélkületek és helyettetek megnyeri a küzdelmet, nem hagyhatjátok a munkát egyszerűen a kormányra vagy a pártokra" - fordult hallgatóságához, jelezve nekik, hogy az alkotmány, a munkahelyek, a nyugdíjak, a fizetések és a rezsicsökkentés, vagyis a mindennapi élet szabadságának megvédéséhez személyesen kell részt venniük a küzdelemben. "Szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok!" - biztatta őket.

"Nincs okunk kapkodni, de lassan és biztosan be kell indítanunk a gépezetünket, hadrendbe kell állítani csapatainkat, éppen úgy, ahogyan 2010-ben tettük. Készülődjetek, most befejezhetjük azt, amit '56-ban elkezdtünk. Mindenkire szükség lesz" - buzdította a Hősök terén összegyűlt hallgatóságát a kormányfő.

A kormányfő a szavait azzal zárta, hogy ahogyan 1956-ban, úgy most sincs középút: "vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok". Aki nem a szabadságot választja a saját erejéből, annak a szolgaság lesz a végzete, "hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - mondta.

A hallgatóság - amelyben sokan tartottak magasba magyar és székely zászlókat, az 56-os forradalom jelképét, a lyukas zászlót, valamint helységnévtáblákat - megtöltötte a Hősök terét, a résztvevők még az Andrássy úton is álltak, egészen a Rippl-Rónai utcáig. A tömeg túlnyomó része a Békemenette érkezett a Hősök terére. A szervezők három kivetítőt is felállítottak: a Bajza utcánál, a Kodály köröndön és a Terror Házánál, amelyek előtt több százan kísérték figyelemmel a kormányfő beszédét. Az MTI tudósítói semmilyen atrocitást, provokációt nem tapasztaltak.