Az Országgyűlés június 10-én 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.

Áder János a megfontolásra visszaküldő levelében azt írta, a jogalkotási eljárás folyamata során nem teljesült az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Chartája és a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség.

Az egyezmény 5. cikke értelmében "nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül" - mutatott rá az államfő.

Mint írta, a jogalkotásról szóló törvény szerint, ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.

"Különösen nagy jelentősége van a megfelelő keretek között lefolytatott előzetes konzultációnak", arra figyelemmel, hogy az elfogadott jogszabály különböző törvényeket módosító rendelkezései a helyi önkormányzat, polgármester és jegyző feladat- és hatásköreit is érintik. "Így biztosítható ugyanis a megfelelő jogi szabályozás, annak előreláthatósága, az arra történő felkészülés, illetve az érintett önkormányzatok között szükségessé váló átadás-átvételi eljárások, valamint a jogutódlás rendje" - áll a dokumentumban.

Áder János levelét azzal zárta: az előbbiek alapján a törvénnyel nem ért egyet, és kéri az Országgyűlést, hogy azt észrevételei "alapos megfontolását követően fogadja el ismét".

A törvénytervezetet beterjesztő Navracsics Tibor indoklása szerint az eddig a XIII. kerülethez tartozó terület kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken.

A tárcavezető kiemelte: a közvetlen fővárosi irányítással biztosítható, hogy a Margitszigetet érintő fejlesztések szervesen illeszkedjenek a Budapestet érintő nagyszabású koncepciókba.

A törvénymódosítás szerint a Margitsziget esetében a fővárosi önkormányzat lesz a meghatározott feladat- és hatáskörökben eljárni jogosult hatóság, továbbá a helyi önkormányzati feladatokat szintén a főváros veszi át. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a területen található ingatlant nem lehet lakóhelyként bejelenteni.

Rögzítették egyúttal a XIII. kerület megváltozott határát, egyértelművé téve ugyanakkor, hogy a Margitszigeten a továbbiakban is a kerületi önkormányzat szedi be a gépjárműadót és a környezetterhelési díjat.

A fővárosi önkormányzatnak korábban nem volt közvetlenül irányított közigazgatási területe.

A most elfogadott törvénymódosítás június 30-án lépett volna hatályba.

A Margitsziget fővárosi önkormányzati irányítása ellen tiltakozott a XIII. kerület vezetése. Tóth József (MSZP) polgármester a közigazgatás "példátlan feldúlásának", ésszerűtlennek és törvénytelennek nevezte a lépést.

Formai és tartalmi kifogásokat tett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége is, mert szerintük a javaslat elfogadásával a főváros közigazgatási területe 23 kerületből és a Margitszigetből állna, ami felbontja az egységes közigazgatási illetékességi területfelosztást.

Tarlós István főpolgármester korábban úgy nyilatkozott: a Margitsziget fővároshoz rendelése hatósági változás, az önkormányzat a saját tulajdona felett gyakorolhatja a közigazgatási jogokat. Számos fejlesztés, köztük a sportlétesítmények rekonstrukciója és a szabadtéri színpad bővítése készül el 2016-ig a Margitszigeten - ismertette.