Magyarország a korábbi időszakhoz képest próbál erőteljesebben bekapcsolódni a globális folyamatokba - mondta az országgyűlés külügyi bizottsága előtt Martonyi János. A tárcavezető példaként a keleti és déli politikai, gazdasági, kulturális nyitást említette, illetve jelezte, növelni tervezik a Magyrországon tanuló külföldi diákok számát. Jelenleg 18 ezer külföldi egyetemi hallgató él nálunk. Brazíliából hamarosan 450-en érkeznek, és további kétezer fiatalt várnak.

A regionális együttműködésekről szólva a külügyminiszter megemlítette, hogy a Közép-Európai Kezdeményezés országaiba a magyar kivitel a németországinál majdnem 10 százalékponttal magasabb, nagyjából a teljes export 33-át teszi ki, ez is mutatja a keleti nyitás fontosságát.

Budapest elkötelezett az Európai Unió bővítése, így a török csatlakozás mellett. A Törökországgal folytatott, jelenleg kétmilliárd eurós kereskedelmünk öt éven belül megduplázódhat - említette a tárcavezető.

A Magyarországgal kapcsolatos nemzetközi kritikákról azt mondta, nem szeretné, ha a német és az osztrák választási kampány részévé válna a magyar kérdés, ez nem érdeke a országnak és az MSZP-nek sem.

Kifejtette: a Freedom House legutóbbi jelentése is megerősíti, hogy Magyarország szabad ország, ahol regionális összevetésben is erős a demokrácia. A külügyminiszter azt mondta, hogy az unióból érkező bírálatok mögött az európai - elsősorban francia és német - baloldalt látja, amelynek képviselői európai parlamenti, illetve németországi választási kampánnyá akarják tenni Magyarországot. Ennek okát abban látja, hogy a német kormánykoalíció nagyon jól végzi a dolgát, Európa- és belpolitikája egyaránt sikeres, a nehezen fogást találó ellenzék ezért követel szigorúbb fellépést Magyarországgal szemben. Martonyi János szólt a Velencei Bizottság Magyarországot bíráló jelentéséről is, megjegyezve, hogy a testület működésében az utóbbi időben mintha fontosabbá vált volna a politika a jogi megközelítésnél.

"Közép-Európának elege van abból, hogy más mércét alkalmazzanak, mint a régi tagállamokkal szemben. Soha nem fogjuk elfogadni a térségi szempontú megkülönböztetést"- hangsúlyozta.

Martonyi János hozzátette, érzése szerint az alaptörvény-módosítások dacára sem szűntek meg vagy gyengültek a Magyarország elleni politikai indíttatású támadások, sőt, bizonyos mértékben erősödtek.

Kovács László a bizottság szocialista alelnöke szerint az elmúlt három évben folytatott politika az ország elszigetelődését eredményezte. Martonyi János úgy válaszolt, Magyarország az Európai Unió különböző intézményeivel folytatott vitái ellenére sincs elszigetelődve nemzetközi téren. A vitákból kiutat jelenthet, hogy minden egyes témával szakszerűen és tárgyszerűen foglalkozik a kormány, és igényli a párbeszédet. A tárcavezető közölte: meg kell magyarázni minden egyes felvetést részletesen, így zárhatók le legkönnyebben a vitás kérdések.

Martonyi János kiemelte: a magyar külügy legfontosabb feladata a nemzeti érdekek államhatárokon átnyúló érvényesítése nyugodt, higgadt tárgyalásokkal.

A miniszter köszönetet mondott a külképviseleteknek, mert az apparátus sikeresen kezeli a kettős állampolgárságra benyújtott kérelmeket és az elbírálás utáni eddig csaknem 200 ezer eskütételt. Martonyi János megjegyezte, az állampolgársági kérelmek befogadása sehol nem okozott "aránytalan feszültségeket", kizárólag Szlovákiával nem sikerült rendezni a kérdést, ahol 35 magyar állampolgárságért folyamodót fosztottak meg szlovák okmányaitól.

Megerősítette, hogy Magyarország több hullámban újra akar nyitni több, az előző kormányok alatt bezárt képviseletet, és újak létrehozását is tervezi. Példaként említette, hogy a közeljövőben Eszéken, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Krakkóban és Melbourne-ben várható főkonzulátus, illetve konzuli iroda nyitása, hosszabb távon pedig Hongkongban, Indiában, Malajziában és Chilében is számítani lehet új magyar képviselet megnyitására.

Martonyi János kiemelte a visegrádi országok szerepét. Véleménye szerint a most véget érő lengyel elnökség alatt fennállása legsikeresebb évét tudhatja maga mögött a négyek - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - együttműködése. A külügyminiszter ezt arra alapozva állította, hogy az együttműködést az utóbbi időben sikerült az Európai Unión kívüli szereplőkkel is jobban megismertetni, majd hozzátette: a július 1-jén kezdődő magyar elnökség - a regionális összefogás erősítése mellett - mindenekelőtt ezt a globális láthatóságot szándékozik növelni.