Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A főbíró és az igazságügy-miniszter a bíróságok nyilvánosságának erősítését szorgalmazta

A bíróságok nyilvánosságának erősítését szorgalmazta Darák Péter, a Kúria elnöke és Navracsics Tibor igazságügy-miniszter egy szakmai konferencián Budapesten szerdán.

A nyitott bíróság elve nem szenvedhet csorbát, a nyilvánosság nem rendelhető alá a személyiségi jogoknak - hangsúlyozta Darák Péter főbíró, aki szerint többéves csend után tovább kell lépni ebben a kérdésben.

A jogállamiság fontos garanciája, hogy az ítélkező bíró folyamatosan szem előtt legyen, és ehhez járul hozzá a nyilvánosság érvényesülése a bírósági határozatokkal, tárgyalásokkal kapcsolatban - tette hozzá Darák Péter. Szerinte a döntések megismerhetősége a bírói hatalommal szembeni ellensúly.

A Kúria elnöke közölte, a határozatok minél teljesebb nyilvánossága azért fontos a felek számára, mert a mások ügyeiben hozott döntéseken mérhetik le az állampolgárok közötti jogegyenlőséget, valamint az ítélkezési gyakorlat egységességét. A határozatok megismerhetősége, érthetősége, áttekinthetősége erősíti a jogrendszer kiszámíthatóságát és a jogász szakmán belüli információcserét egyaránt - mondta.

Ha egy nagy közérdeklődésre számot tartó ügyben gyorsan hozzáférhetővé válik az ítélet, annak hatása felér egy jogegységi határozattal - fűzte hozzá.

A főbíró emlékeztetett arra, hogy több mint fél évtizede nem folytak a bírósági nyilvánosság meglévő szabályainak indokoltságára irányuló vizsgálatok.

Navracsics Tibor a konferencián elmondta: Európában az igazságszolgáltatás függetlenségét senki nem kérdőjelezheti meg. Egy olyan zárt rendszer esetén azonban, mint a bíráskodás a függetlenség felelőtlenséghez vezethet, ha nem működnek a belső értékelési mechanizmusok.

Kár lenne tagadni, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatban van a közvéleményben egy általános szkepszis, néha jogosan, néha viszont igaztalanul, mert a korábbi évek mulasztásait kérik számon - tette hozzá a miniszter. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az állampolgári bizalom fontos a harmadik hatalmi ág működéséhez, amely ebből a szempontból az egyik legérzékenyebb terület, hiszen az embereknek el kell fogadniuk egy nem mindig teljesen átláthatóan működő hatalom számukra nem mindig kedvező döntéseit.

Navracsics Tibor szerint az igazságszolgáltatás iránti állampolgári közbizalmat és a jogtudatosságot erősíteni kell, ezért is szükséges a nyilvánosság szélesítése a szakmabeliek és a többi érdeklődő számára, ez képes megnyitni az igazságszolgáltatás zárt rendszerét. A tárgyalások nyilvánossága időnként nagy vitákat kavar, a határozatok nyilvánosságának bővítése irányába tett lépések azonban egyértelműek.

A bírósági ügyek áthelyezésével kapcsolatban - amelyről Martonyi János külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az EU-val folytatott egyeztetések nyomán kikerül az alaptörvényből - Navracsics Tibor elmondta: ezt rövid távú megoldásnak tekintette az igazságügyi kormányzat, de hiába közeledtek az álláspontok az EU-val és Velencei Bizottsággal folytatott tárgyalások során, végeredményben az erről folyó vita az igazságszolgáltatás szempontjából egyre kevésbé volt hasznos.

Kitért arra, hogy a kormány törvénymódosító indítványt nyújt be, amely szerint idén 206 millió forintot, jövőre 618 milliót, a következő öt év alatt pedig 5 milliárd forint többlettámogatást kap az igazságszolgáltatás - a bíróságok, az ügyészségek és az ehhez kapcsolódó szakértői intézetek összesen.

A fővárosban összpontosuló nagy ügyek kezelésére összességében több mint száz új álláshelyet - 35 bírói státust, továbbá 50 tisztviselői és 20 ügyintézői helyet - hoznak létre. Csökkentik a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területét: a Heves megyei ügyek a Debreceni Ítélőtáblához fognak tartozni, ha az előterjesztést elfogadja majd a parlament.

A bírósági határozatok nyilvánossága című konferenciát a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal szervezte.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×