Németh Zsolt felidézte: a zsidó származású lengyel pedagógus annak ellenére, hogy menthette volna az életét, 64 évesen - 1942-ben - inkább a halált választotta, minthogy magára hagyja az általa létrehozott és a gettóban is vezetett árvaházból a gázkamrákba hurcolt gyermekeket.

Hozzátette: eredeti nevén Henryk Goldszmit, a zsidó polgári családból származó modern tudós, felvilágosult pedagógus a II. világháború elején függetlenségétől megfosztott Lengyelországban az utolsó pillanatig védelmezte száz évvel ezelőtt, 1912-ben létrehozott árvaházát, egy "kis mennyországot a pokol közepén".

Auschwitz és Treblinka után mást jelent ebben a régióban a nemzeti felelőség. "Azért van hazánk, azért van felelősségünk, hogy a ránk bízottakat megvédelmezzük" - jelentette ki a magyar külügyi államtitkár.

A szuverenitás nem öncél. Az önrendelkezést azért kell megóvni, hogy az állam beteljesíthesse egyik legfontosabb küldetését, az élet védelmét. Kolczaknak az a sors jutott, hogy betöltse ezt a funkciót akkor, amikor hazáját megszállták - mondta Németh Zsolt, aki beszédében utalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író holokausztról szóló Sorstalanság című regényére is.

Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete arra emlékeztetett, hogy Korczak pedagógiai munkássága az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezményére is nagy hatással volt.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete - aki, mint mondta, maga is félig lengyel származású - üdvözölte a kezdeményezést és hangsúlyozta: Korczak életműve aktuális, hiszen a gyerekek ellen ma is követnek el súlyos bűnöket.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerint Korczak a gyűlölet áldozatává vált, akinek élete mégis azt példázza, hogy válhat valaki zsidó emberként a társadalom részévé, olyan hazafivá, aki áttöri a hazáját és egész Európát is kettéválasztó falakat.

Marek Michalek lengyel gyerekjogi ombudsman felszólalásában kiemelte: Korczak arra tanít, hogy a gyermek nem alacsonyabb rendű állampolgár, a gyermektől tanulhatunk és a gyermekekkel beszélgetni kell, nem kioktatni őket.

Korczak nemcsak a saját korát előzte meg, de még az utókornak is van mit tanulnia tőle - jegyezte meg a lengyel jogvédő.

Az emberi jogok napján rendezett Korczak-ünnepségen Roman Kowalski nagykövet köszönetet mondott Szabó Máté ombudsmannak a kezdeményezésért és átadta neki a lengyel köztársaság elnöke által az emberi jogok erősítéséért, illetve e téren a lengyel-magyar kapcsolatok fejlesztéséért adományozott Lengyel Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést. (Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát 1948 december 10-én fogadta el az ENSZ, ebből alkalomból van e napon az emberi jogok napja.)

Janusz Korczak emléktábláját az ombusdmani hivatal róla elnevezett termének egyik oszlopán helyezték el. Az emléktáblát Szabó Máté Marek Michalakkel együtt avatta fel.