Infostart.hu
eur:
363.92
usd:
316.28
bux:
148319.3
2026. augusztus 4. kedd Dominika, Domonkos

Orbán: Mindenkinek meg kell vívnia a saját harcát

A kohéziós, vagyis a fejletlenebb térségek felzárkóztatását szolgáló uniós támogatás eddigi összegét meg kell védeni - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök kedden újságíróknak Brüsszelben, a "kohézió barátaiként" emlegetett országcsoport csúcstalálkozóján.

Elmondta: a találkozón a kohéziós támogatási főösszeg csökkentésének elutasításán túlmenően egyetértés volt abban is, hogy a kohéziós támogatási pénzek "jobb felhasználása" - amit a gazdagabb EU-országok kérnek számon - nem vezethet felesleges bürokráciához. A "kohézió barátai" amellett vannak, hogy tartsák fenn az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányát, az áfaelszámolás szabályozását pedig ne változtassák meg - közölte.

Ezek azok a legfőbb pontok, amelyekben az országcsoport valamennyi tagja egyetért, a további részletkérdésekben már nincs akkora egyetértés, hogy feltétlenül együtt tudjanak maradni, mindenkinek meg kell tehát vívnia a saját harcát is - tette hozzá a miniszterelnök.

A 15 uniós tagországból, valamint a várhatólag jövő nyáron EU-taggá váló Horvátországból álló csoportot aggasztja, hogy a következő, 2014 és 2020 közötti időszakra szóló középtávú uniós költségvetési kerettervben (Multiannual Financial Framework, MFF) számos EU-tagállam jelentős mértékben le akarja faragni a kohéziós támogatási alap összegét. Ez a brüsszeli volt a harmadik találkozójuk - előzőleg Bukarestben, majd Pozsonyban tanácskoztak. Most a részvevői kör kiegészült a szociális partnerekkel, vagyis a szakszervezetek és a munkaadók európai szintű képviseletével.

Orbán Viktor elmondta: mind a szakszervezetek, mind a munkaadók osztják azt az álláspontot, hogy "ha az előző hét évben volt valami jó az unióban, akkor az az volt, hogy a kohézión keresztül munkahelyeket és gazdasági növekedést tudott elérni olyan országokban, ahol erre egyébként önerőből nem lettek volna képesek".

"Ezt a képességet nem elveszíteni kell, hanem megerősíteni. Az egyetlen bevált eszköztől akarnak lemondani azok, akik vissza akarják vágni az összegeket" - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor védhetetlen álláspontnak nevezte azt, hogy a legkevésbé fejlett uniós régióktól pénzt akarnak elvenni, miközben a fejlettebb régiók közül jó néhánynak megemelnék a támogatását, emellett pedig a növelnék az unión kívüli országok támogatását.

"Miért van az, hogy Szabolcs-Szatmár megyétől pénzt veszünk el, Afrikának meg adunk?" - tette fel a kérdést.

Korábban uniós egy tisztségviselő is megállapította: a javaslatok abba az irányba mutatnak, hogy jobban támogatnák az átlagosan viszonylag fejlettebb EU-országokon belüli egyes fejletlenebb régiókat, mint az összességében fejletlenebb EU-országokat.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint "a pillanatnyi hadijelentés nem néz ki jól", hiszen a jelenlegi előterjesztések alapján Magyarország 30 százalékkal kapna kevesebb kohéziós pénzt 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között. Magyarország helyzete e tekintetben a politikai megoldást igénylő, beazonosított problémák egyike - mondta Orbán Viktor.

Ugyanakkor a miniszterelnök kitért arra, hogy érzékelhető a hangulatváltozás Magyarország körül, az Európai Bizottság 2012-re és 2013-ra vonatkozó gazdasági előrejelzése ugyanis jelentős mértékben megnövelte az ország tekintélyét. Magyarország abban az ötös csoportban van, amely képes a következő évben csökkenteni az államadósságát, úgy, hogy már idén is csökkentette, és a csökkentés aránya Magyarországon a legnagyobb - közölte. Kiemelte azt is, hogy Brüsszel jövőre gazdasági növekedést jósol Magyarországon, még ha alacsonyabbat is, mint ahogy azt a magyar kormány várja.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak most, a pénzügyi konszolidáció megvalósítása után arra kell választ találnia, hogy miként lehet több munkahelyet létrehozni alacsony európai növekedés mellett.

Ami a "kohézió barátai" által együttesen vallott fő pontok egyikét, az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányának a megőrzését illeti, ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök elmondta: van olyan javaslat, amely szerint ezt 75 százalékra kellene csökkenteni. Ez Magyarországnak rossz lenne, és ha az önerőt így 15 százalékról 25 százalékra kellene emelni, akkor az lenne a magyar igény, hogy az a pénz, amit így pótlólagosan elköltenének a magyar költségvetésből - tehát ami a kohéziós beruházások 10 százaléka lenne -, az ne számítson be a 3 százalékon maximált költségvetési hiányba.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: „kritikus éjszaka után, kritikus napok előtt, de már látszik a fény az alagút végén”

Magyar Péter: „kritikus éjszaka után, kritikus napok előtt, de már látszik a fény az alagút végén”

Az eddigi legnehezebb és legkritikusabb éjszakán vagyunk túl – mondta Magyar Péter videóüzenetében, majd részleteket is elárult arról, hogy csak pár milliméteren múlt, de végül nem kellett lekapcsolni az atomerőmű utolsó még működő turbináját. A miniszterelnök, aki további összefogásra kért az újabb hőségrekordok idején, hamarosan Paksról jelentkezik új információkkal, délután pedig ismét ülésezik a védelmi tanács a hőség- és energiakrízis miatt.

Kaiser Ferenc: most mindenki drónokat és a drónok elleni hadviselésre fejleszt

A modern hadviselésben mindenki a drónok elleni védelemre koncentrál – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki beszélt a legújabb fejlesztésekről, és azt is elmondta, miért jöttek ismét „divatba” a csöves fegyverek, mint a légvédelmi gépágyúk.
inforadio
ARÉNA
2026.08.04. kedd, 18:00
Gerendai Károly
a Sziget Fesztivál főszervezője
Hatalmas víztartalék nyílhat meg egyszerű szabálymódosítással − A vízgazdálkodás is főszerepben az ősz fenntarthatósági szakmai fórumán

Hatalmas víztartalék nyílhat meg egyszerű szabálymódosítással − A vízgazdálkodás is főszerepben az ősz fenntarthatósági szakmai fórumán

Az országban tomboló hőhullám, a Velencei-tó és a Duna drámai kiszáradása és úgy általában az egyre kritikusabb aszályhelyzet ráirányította a figyelmet a vízgazdálkodás égető problémáira. Ennek megfelelően Magyarországon idén nyáron ismét országos vízhiányos időszakot kellett elrendelni, miközben évente több mint 570 millió köbméter tisztított szennyvíz vész kárba. Bár a technológia és az uniós keretrendszer adott a biztonságos mezőgazdasági öntözéshez, a túlzottan szigorú hazai szabályozás miatt ez a hatalmas vízgazdálkodási tartalék egyelőre kihasználatlan marad, mutat rá Baráth András, a Vízipari Holding vezérigazgatója az Agrárszektor hasábjain. A szakember bővebben is kifejti gondolatait a szeptember 8-i Sustainable World 2026 konferencián, amelyre már kaphatók a jegyek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×