Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), amelyben új rugalmas foglalkoztatási formák jelennek meg, bevezetik a kötetlen munkarendet, valamint a munkavállalói biztosítékot, és amely szerint immár a kormány határozhatja meg a minimálbért. Az új kódex, amelynek célja a magyar munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, 1992-es elődjét váltja fel.

Újdonság, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható. Szintén újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
Az előző kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.

Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.

Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele. Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.

A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye.Az egészségügyben elindul az új ellátási rend, a kórházi dolgozók csak a munkáltató beleegyezésével fogadhatják el a hálapénzt, de július elsejével lép hatályba az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről szóló jogszabály is.

Július elsejétől új struktúra szerint működik a magyar egészségügy, amelyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) oly módon határozta meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy az országban ne legyen lefedetlen térség. A betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe irányítják őket.

Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: ha a háziorvosokon múlik, akkor július elseje után, az új egészségügyi struktúra indulásával sem lesz káosz az egészségügyben. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az új struktúrában a csaknem 44 400 aktív ágynak mintegy öt százaléka, 2150 ágy szűnik meg, míg a krónikus ellátásban a mintegy 27 ezres ágyszám szinte változatlan marad.
Az egészségügyi államtitkárság az új struktúráról, az új beutalási rendről és a kezdeti időszak legfontosabb tudnivalóiról csütörtökön részletes tájékoztatást küldött a háziorvosoknak. Eszerint egy hónapig még tart az átmeneti időszak, amelynek során a megszűnő osztályokon is gondoskodnak a betegek ellátásáról, majd esetleges átszállításukról.

A levélben leszögezik: "ellátó intézmény sehol sem szűnik meg". Ahol esetleg az aktív fekvőbeteg-ellátás bizonyos szakterületen átalakul, ott július elseje után egynapos ellátást szervezhetnek, vagy fejleszthetik a járóbeteg-ellátást. A sürgős kórházi fekvőellátásra szoruló beteget pedig a mentő abba az új illetékes kórházba szállítja, amelyik "földrajzi és szakmai szempontból a legkedvezőbb". Beteg ennek következtében nem maradhat ellátatlanul - tették hozzá. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pénteken tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nem számítanak működési zavarokra. A biztonságos betegellátás zavartalansága érdekében átmeneti szabályokat is alkottak, így a beteg követheti orvosát, a térséghatárok nincsenek lezárva - közölte.

A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik. Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója múlt csütörtökön elsőként adott ki utasítást, hogy a dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. Azóta több kórházigazgató is hasonlóan rendelkezett, de valamennyien leszögezték: a paraszolvencia előre kikövetelése bűncselekmény.

Július elsejével lépett életbe a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről rendelkező jogszabály is, amely mintegy 86 ezer egészségügyi dolgozó anyagi helyzetén javít a jövőben.

Ugyancsak július 1-től egyes gyógyszerek árának támogatásánál életbe lép a terápia eredményességén alapuló szabályozás, így a cukorbetegeknek és a prosztatarákban szenvedőknek gyakrabban kell orvosi felülvizsgálatra menniük.Július 1-jétől bevezetik a napközbeni átutalási rendszert, amelynek köszönhetően gyorsabban teljesülnek az elektronikusan indított belföldi forint átutalások.

Jelenleg két bank ügyfelei közötti átutalás csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. Július 1-jétől az elektronikus úton, a szolgáltató által aznapi teljesítésre meghirdetett határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül.

Egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés mától egyes szociális ügyekben. A jogszabály változások után könnyebb lesz eljárni a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és az örökbefogadási ügyekben. A rehabilitációs és a rokkantsági ellátásban ezentúl a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervezetei járnak el. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai azonban nem változnak.

További egyszerűsítések várhatók különösen az örökbe fogadott gyermek okmányaival összefüggő eljárásokban is.

Ha a kocsit legfeljebb 30 nappal a műszaki vizsga lejárta előtt viszik el a következő vizsgára, az újabb ciklus csak a forgalmi engedély lejártától indul - egyebek mellett ez a szabály is július 1-jén lép hatályba.

A kulturális örökségvédelmi törvény módosításának egyes részei július 1-től hatályosak. Eszerint az engedélyhez nem kötött építéshez is szükséges - ha azt műemlék épületen végzik - az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye, az ott felsorolt esetekben. Ebbe a körbe tartozik a reklám elhelyezése, a műemlék funkciójának megváltoztatása, az épület körüli területen fa kivágása vagy telepítése, az egyes szerkezeti elemek elmozdítása, továbbá a műemlék jelleget befolyásoló fényforrás felszerelése.

Ugyancsak egyes részei lépnek hatályba a második félévtől a tavaly született víziközmű törvénynek. Így például a lakossági elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A hatóság kötelezheti a víziközmű-szolgáltatót az üzletszabályzata betartására, illetve kötelezheti a visszatérítés teljesítésére. Más jellegű szabály: víziközmű csak állami, települési önkormányzati, illetve ez utóbbiak által alapított társulás tulajdonában lehet.

A csődtörvény egyik múlt évi módosításába került be az az előírás, amely az Országos Bírósági Hivatal kötelezettségévé teszi július 1-től a még jogerősen el nem bírált csőd- és felszámolási eljárások jegyzékének a vezetését. A nyilvántartás elektronikus lesz.

Egy múlt év végi kormányrendelet tette kötelezővé - idén július 1-i hatállyal - azt, hogy az 50 főnél nagyobb központi költségvetési szervnek legalább egy belső ellenőrt kell foglalkoztatnia.

A versenyautók üzemeltetési feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter tavaszi rendelete tartalmazza. Eszerint a járművet bukócső kerettel kell felszerelni, legfeljebb három ülés lehet benne, és minden üléshez négypontos biztonsági övet kell beépíteni. Az ilyen jármű műszaki vizsgája egy évig érvényes.

A miniszter egy másik rendelete a járművek műszaki vizsgáztatási szabályait módosítja, ugyancsak július 1-től. A legfontosabb változás az, hogy ha a kocsit a műszaki vizsga lejárta előtt legfeljebb 30 nappal viszik el vizsgára, akkor nem a vizsga napjától, hanem a forgalmi engedély lejártától indul az újabb engedély érvényessége.

Július elsejétől kell alkalmazni a fordított adózást a mezőgazdaságban. Eszerint a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor az eladó nem számít fel áfát, a forgalmi adót a vevő fizeti be. Ez becslések szerint évente mintegy 10-15 milliárd forinttal növeli a költségvetés áfabevételeit.

Szintén július elsejétől a Magyar Turizmus Zrt. veszi át a közösségi agrármarketing és bormarketing feladatokat, az Agrármarketing Centrum jogutódaként.

További változás vasárnaptól, hogy kutya-, macska- tenyészállat-kiállítás és -árverés megrendezéséhez az elismert tenyésztő szervezet, illetve egyesület hozzájárulása, továbbá a tenyésztési hatóság felügyelete szükséges.

A közösségi közlekedés elsőbbségének érvényre jutását, versenyképességének erősítését célozza a ma életbe lépő személyszállítási szolgáltatásról szóló törvény. A jogszabály kiterjed a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, a saját számlás személyszállításra, a vízi személyszállítási közszolgáltatásra, az iskolabusszal, közösségi busszal végzett személyszállításra. A rendelkezések szerint a munkaadónak térítést kell nyújtania a munkavállalónak, ha az tömegközlekedéssel jár dolgozni.

A törvény kitér arra is, hogy sztrájk idején az elégséges szolgáltatás mértéke a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt szolgáltatás 66 százaléka, országos és regionális viszonylatban 50 százalék. A jogszabály rögzíti a menetrendek összehangolásának szabályait, a kötött pályás közlekedés elsőbbségét és a legforgalmasabb területeken egységes ár-, jegy- és bérletrendszer kialakítására kötelez.

Megalakult a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a kormánytisztviselők panasztestülete, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság. A Magyar Kormánytisztviselői Kar légfontosabb feladata az érdekképviselet és a védelem a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben. A kar állami ellenőrzését az ügyészség látja el. A Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz közszolgálati panasszal fordulhatnak a kormánytisztviselők.