Domokos László, az ÁSZ elnöke pénteken sajtótájékoztatón kiemelte: minél bizonytalanabb a külső környezet, annál fontosabb, hogy biztos kapaszkodók legyenek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtási határidejét a kormány szeptember 30-ról június 15-re hozta előre. Az ÁSZ az új időponthoz igazította véleményezését, emellett először alkalmazott új módszertant a törvényjavaslat előirányzatainak elemzésére.

Az ÁSZ pénteken sajtótájékoztatón mutatta be a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról alkotott véleményét; a számvevőszék ellenőrzése a bevételi főösszeg 88 százalékát, a kiadási főösszeg 82 százalékát fedte le, és 11 költségvetési fejezetet érintett.

Az Országgyűlés honlapján olvasható ÁSZ-véleményben megjegyzik azt is, hogy kockázatot hordoz a bevételek teljesíthetősége, és az egyeztetések rövid határideje hiányossá tette a tervezés alátámasztottságát. Megjegyzik: az idei, a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági feltételek komoly kockázatot jelentenek a 2013. évi költségvetési célok teljesülésére. Azt is kockázatosnak tartják, hogy a Országvédelmi Alap 2013. évi előirányzata alacsonyabb az ideinél, és külön kamatkockázati tartalékot nem tartalmaz. A bázishoz képest tehát 168 milliárddal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege az ÁSZ szerint.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél.

Domokos László, az ÁSZ elnöke kiemelte: a törvényjavaslatban foglaltak szerint érvényesül jövőre az adósságszabály, vagyis az államadósság mértéke megfelel a Stabilitási törvény szerinti csökkenésnek, miután az államadósság a 2012. végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken. Horváth Margit, az ÁSZ felügyeleti vezetője kiemelte: az előirányzott 2,2 százalékos hiánycél tartható, ugyanakkor a központi tartalékok csak a fejezeti tartalékokkal kiegészítve nyújtanak kellő fedezetet a nem tervezett, de szükségképpen teljesítendő kiadásokra.

Az adóbevételek 30 százaléka nem teljesíthető

A jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja az Állami Számvevőszék, az adóbevételek 30 százaléka azonban a szervezet szerint nem alátámasztott és becslésük szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető.

Horváth Margit a nem megalapozott bevételek közé sorolta egyebek mellett a pénzügyi tranzakciós illetéket, az elektronikus útdíjat, valamint a hitelintézeti járadékot.

Az ÁSZ által ellenőrzött fejezetek 2013. évi költségvetésének tervezett bevételi főösszege 1.191 milliárd forint, kiadási főösszege pedig 3.831 milliárd forint amelyek 77 százalékát ellenőrizte az ÁSZ. Az ellenőrzött bevételi előirányzatok 49 százaléka, a kiadásoknak pedig 85 százaléka volt megalapozott a testület véleménye szerint.

Az NGM szerint tévesek az ÁSZ észrevételei

A Nemzetgazdasági Minisztérium visszautasítja az Állami Számvevőszék kritikai észrevételeit a jövő évi költségvetési tervezés megalapozottságáról, amelyeket a tárca szerint az ÁSZ nem kellően körültekintő munkája eredményezett. Az NGM leszögezi: a tervezés körültekintően, a statikus és dinamikus hatásokat egyaránt figyelembe véve történt.

Az NGM hangsúlyozza: részletesen bemutatták az ÁSZ-nak a bevételek 2011. évi tényadatát, valamint a 2012. évi várható bázist és a 2013. évi előirányzatot megalapozó számításokat és indoklásokat. Mivel idén a 2013. évi költségvetés tervezése a korábbi évekhez képest hamarabb, május-júniusban történik, így 2012-re rövidebb időszak tényadata állt rendelkezésre - jegyzik meg.

Azoknál az új adónemeknél, amelyeket az Országgyűlés még nem fogadott el - a pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó - a számításokat az NGM a már benyújtott törvényjavaslatban foglaltak alapján, a jelenlegi legjobb elérhető információk alapján végezte el - írják.

Általánosságban, a tervezés körültekintően, a statikus és dinamikus hatásokat egyaránt figyelembe véve történt - szögezi le a tárca. A tervezés a makrogazdasági pályából kiindulva, az egyes adójogszabályok változására figyelemmel készült. Az ÁSZ azonban az ellenőrzés során több olyan adatot is kért a minisztériumtól, amelyek a kért bontásban nem állnak rendelkezésre (nem léteznek) - hívják fel a figyelmet.

Az NGM szerint az ÁSZ nem vette figyelembe, hogy a jogszabályi előírások, a bevallások részletezettsége és elérhető statisztikai információk alapján mi az, ami az NGM részéről reálisan teljesíthető. Ezt az ÁSZ elkerülhette volna a jogszabályi előírások és a bevallások kellő ismeretével, ebben az esetben nem kérte volna a minisztériumot nem létező adatok szolgáltatására - jegyzik meg. A közlemény szerint ezt az NGM észrevételezte is, alternatív adatforrásokat kínálva fel az ÁSZ számára, amelyek éppúgy alátámasztották volna a tervezés megbízhatóságát. A minisztérium észrevételeit azonban az ÁSZ figyelmen kívül hagyta - írják.

A tárca szerint körültekintőbb munkával, a jogszabályok és adatbázisok pontosabb ismeretével megelőzhető lett volna a nem megalapozott adatkérések sora és az ezek alapján formált téves vélemény kialakítása.