Orbán Viktor közölte, Magyarország úgy tekint - a gazdasági mutatói alapján sikertörténetnek nevezhető - Montenegróra, mint a méreténél messze nagyobb jelentőséggel bíró, a regionális stabilitásban nagy szerepet játszó országra.

Jó oka van a magyar kormánynak arra, hogy támogassa Montenegró európai uniós és NATO-integrációját, valamint hogy biztassa a magyar üzletembereket minél mélyebb kapcsolat kiépítésére Podgoricával - jelentette ki. A csatlakozással kapcsolatban kifejtette: ma az EU-tagállamok fogadókészsége, nyitottsága alacsonyabb szintű, mint korábban, "bővítési fáradtság" mutatkozik a "hagyományos európai térségekben". A magyar külpolitika egyik missziója viszont éppen ennek a "bővítési fáradtságnak" a leküzdése, Magyarország ugyanis elkötelezett híve Montenegró és térsége minél gyorsabb transzatlanti integrációjának. "Bővítés iránti vágyat" kell kialakítani az unióban - összegezte véleményét, hangsúlyozva: "semmi okunk nincs arra, (...) hogy Montenegrót várakoztassuk".

A magyar-montenegrói kiemelt partnerségről szóló nyilatkozat aláírása után tartott közös sajtótájékoztatón Igor Luksic hangsúlyozta: Magyarország sokat segít abban, hogy Montenegró átültesse például a közösségi jogrendszert, és felkészüljön az uniós tagságra.

A tárgyaláson elhangzottakból kiemelte a két ország honvédelmi tárcái közötti, valamint a gazdasági együttműködést. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar beruházók a "legerőteljesebben" jelen vannak Montenegróban.

A két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását firtató újságírói kérdésre a montenegrói kormányfő példaként említette, hogy a magyar posta kifejezett érdeklődést tanúsított a montenegrói posta privatizációja ügyében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Magyarországra irányuló bauxitkivitelük csökkent. Orbán Viktor is érintette válaszában a Magyarországra irányuló montenegrói export visszaesését, amely mögött - erősítette meg - a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. problémái állnak, mégpedig a társaság által elszenvedett és okozott környezeti katasztrófa, a 2010-es iszapömlés. Emiatt ma ennek a cégnek sokkal alacsonyabb a gazdasági teljesítőképessége, mint korábban, és ezt szenvedi meg a montenegrói-magyar árucsere-forgalom is - mutatott rá, kiemelve ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb cégének tekinti a Mal Zrt.-t, a kormány meg akarja erősíteni, és olyan állapotba akarja hozni, hogy vissza tudjon állni az alumíniumipari együttműködés az iszapömlés előtti időszak szintjére.

A miniszterelnök kifejtette továbbá azt a véleményét, amely szerint a külföldi befektetések meghatározzák két ország együttműködésének minőségét is. Magyarországnak azért van nagy tapasztalata a külföldi befektetőkkel - magyarázta -, mert az egész Európai Unión belül éppen Magyarország az a térség, amely a legerősebben összenőtt az unió gazdaságával. "Mi úgy gondoljuk, hogy egy külföldi befektetőnek, ha elmegy egy másik országba, akkor először is meg kell adnia a tiszteletet annak a nemzetnek, ahová megy. Másodsorban meg kell adni a tiszteletet azoknak az embereknek, akik ott dolgoznak. Harmadrészt világossá kell tenni, hogy persze profitot akar ott csinálni, de azért megy oda, mert a másik félnek is előnyös az ottani működése" - sorolta az általa megfogalmazott elvárásokat.

Montenegró 2006. június 3-án kiáltotta ki függetlenségét. Magyarország 2006. június 12-én ismerte el a Szerbiától népszavazás útján különváló államot, s egy hónappal később Podgoricában megnyílt a "közös" osztrák és magyar nagykövetség.

Orbán Viktor legutóbb éppen egy éve, 2011. június 17-én tett hivatalos látogatást Montenegróban: Podgoricában tárgyalt Igor Luksic kormányfővel és Filip Vujanovic elnökkel.