A jövő évi büdzsé kiadási főösszege 15.476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14.799,7 milliárd forint.

A javaslat szerint a központi költségvetés bevételei 9.849,2 milliárd forintot, kiadásai 10.492,4 milliárd forintot tesznek ki, hiánya 643,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka.

Az egészségbiztosítási alapnál a kormány 25,7 milliárdos hiánnyal számol, 1.649,4 milliárd bevétel és 1.675 milliárd kiadás eredményeként. A nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási oldala egyensúlyban van, a javaslat szerint mindkettő 2.874,5 milliárd forint lesz 2013-ban.

A helyi önkormányzatok bevételeit 2.248,3 milliárd forintra, kiadásait 2.308,3 milliárd forintra tervezi a beterjesztett javaslat, a hiány ezen a soron 60 milliárd forint, a GDP 0,2 százaléka.

Az előterjesztésben a kormány 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol, az államadósság GDP-hez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken 2013-ban a büdzsében szereplő makrogazdasági pálya szerint. A javaslat 2014-re, majd az azt követő két évre is 2,5-2,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.

A fogyasztói árindex a makropálya szerint 2013-ban 4,2 százalék, a következő három évben 3 százalék lesz, ami megfelel a középtávú inflációs célnak.

A háztartások fogyasztása jövőre kis mértékben, 0,2 százalékkal nő, majd 2014-ben 2,1, 2015-ben 2,2, 2016-ban pedig 1,9 százalékkal.

A beruházások a tavalyi 5,4 százalékos visszaesés után az idén 2,3 százalékkal mérséklődnek, majd 2013-ban 0,3 százalékkal nőnek, a következő három évben pedig rendre 3,5, 3,5, illetve 3,8 százalékkal bővülnek.

A javaslat növekvő exporttal és importtal számol: az idei 4,7 százalékos kivitel-növekedéssel szemben jövőre már 8,8 százalékos emelkedést vár, majd a következő 3 évben 10,5-10,5 százalékot. Az importban az idei 2,8 százalékos emelkedést a kormány szerint jövőre 8 százalékos bővülés követi, 2014-2016-ban 10,9-10,9 százalék.

A folyó fizetési mérleg az idei 3,3 milliárd eurós aktívum után jövőre 4,2 milliárd euró lesz, és a következő három évben is hasonlóan alakul. A GDP-arányos fizetési mérleg aktívum az idei 3,4 százalékot követően 2013-ban 4,1 százalék lesz, majd 2014-ben 4 százalék.

A kormány elköteleződött egy pénzügyi védőhálóról szóló megállapodás mellett

A kormány egyértelműen elköteleződött egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett, aminek a befektetői bizalomra és ezen keresztül a fogyasztásra gyakorolt pozitív hatásával megalapozottan lehet számolni - olvasható a 2013-as költségvetésről szóló, pénteken benyújtott törvényjavaslatban. Az előterjesztésben a kormány reagál a Költségvetési Tanácsnak (KT) a büdzsé kapcsán megfogalmazott javaslataira.

A kormány emlékeztet arra, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően május 31-én megküldték a Költségvetési Tanácsnak a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetét. A tanács június 11-én küldte meg és tette közzé véleményét a tervezetről. A tanács a tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, amely felvetné a törvényjavaslattal szembeni egyet nem értését - szögezi le a javaslatban a kormány.

A kabinet továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy minél előbb megkezdje és sikeresen lezárja azokat a tárgyalásokat, amelyek egy pénzügyi védőhálóról szóló, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) kötendő megállapodáshoz vezetnek. A magyar gazdaság iránti bizalom további erősödését szolgálja, ha rendelkezésre áll egy olyan pénzügyi védőháló, ami egyértelművé teszi a piaci szereplők felé, hogy Magyarország a globális környezet esetleg szélsőségesen kedvezőtlen alakulása mellett is fenn tudja tartani a gazdasági és pénzügyi stabilitást. Mindez nemcsak a pénzpiaci, hanem a reálgazdasági folyamatokra is kedvező hatást gyakorolhat - olvasható a törvényjavaslatban.

A KT azon véleményével kapcsolatban, hogy a 2013. évi gazdasági növekedés 1,6 százalékos kormányzati prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érhető el, a kormány hangsúlyozza: a kabinet egyértelműen elköteleződött a nemzetközi szervezetekkel egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett, aminek a befektetői bizalomra és ezen keresztül a fogyasztásra gyakorolt pozitív hatásával megalapozottan lehet számolni. Másrészt, írják, a költségvetés a háztartások fogyasztásában az idei jelentős visszaesés után jövőre is igen szerény, stagnálás körüli dinamikával számol, ami egyáltalán nem tekinthető túlzottan optimistának.

A tanács felhívta a figyelmet a beruházásokkal kapcsolatos kockázatokra, és az elmúlt negyedévben e téren bekövetkezett kedvezőtlen folyamatokra. A költségvetési tervezetben leírtak szerint az ebből adódó növekedési problémák jelentőségét azonban enyhíti, hogy az alacsony beruházási rátát elsősorban a lakossági beruházások alacsony szintje okozza, amelyek viszont nem járulnak hozzá a potenciális GDP növekedéséhez. A kormány kiemeli, hogy az ebből a szempontból sokkal fontosabb feldolgozóipari beruházások tavaly 25 százalékkal nőttek. A kormány ezenkívül mindent megtesz az alacsony hitelaktivitás élénkítésére.

A kormány - a makropálya megvalósíthatóságával kapcsolatos véleménykülönbség ellenére - a tanács felvetéseit, javaslatait elfogadta, és a megfogalmazott kockázati tényezők kezeléséről döntött. Ennek megfelelően a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat az Országvédelmi Alap előirányzatot 100 milliárd forintra emelte a kezdeti mintegy 50 milliárd forintos összegről. Arra is felhívja a figyelmet a kormány, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések mérlegsoron szereplő tartalék szintén felhasználható a tanács által megfogalmazott kockázatok kezelésére.

A kormány a tervezetben levezeti azokat a számításokat, amelyek szerint az Országvédelmi Alap előirányzata összesen 0,9 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedésre jelent fedezetet.

Hozzáteszik: implicit tartalékot jelent emellett, hogy a tervezet konzervatív hozampálya alapján számolta az államadósság után fizetendő kamatkiadásokat, azzal a feltételezéssel élt, hogy az átlagos hozamszintben mintegy 80 bázispontos csökkenés várható 2013-ban az ideihez képest. Ám ennél jóval nagyobb hozamcsökkenésre is jó esély van, amennyiben létrejön Magyarország, valamint a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió közötti megállapodás, és 2013 tavaszán az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács döntést hoz a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről. A kamatkiadásokat meghatározó kockázati felár (CDS) csökkenése így több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet a jövő év folyamán. A Széll Kálmán-terv 2.0 programban szereplő intézkedések végrehajtására, a jogszabályok megalkotása folyamatban van. A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azokat a főbb adótörvény-javaslatokat, melyek megalapozzák a tervben szereplő intézkedéseket - olvasható a javaslatban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány olyan strukturális reformokat hajtott végre, amellyel hosszú távon fenntarthatóvá tette az államháztartás egyensúlyát, és az államadósságot is csökkenő pályára állította. A költségvetési trendfordulónak köszönhetően megbízhatóan és tartósan 3 százalék alatt marad a hiány, így jövőre stabil alapokon fordul át növekedésbe a magyar gazdaság.

A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat 2,2 százalékban jelöli meg a hiánycélt, amely - Európában az egyik legstabilabb államháztartási gazdálkodással - választ ad az adósságválság kihívásaira. A költségvetési tervezet bevételi és kiadási szerkezete a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés bővülésének lehetőségét biztosítja, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási, forgalmi adók előtérbe helyezésével, az állami működési kiadások szűkítésével, a Startmunka-program és az európai uniós források felhasználásával, valamint az állami ellátórendszerek átalakításának folytatásával - olvasható a közleményben.