1991-ben fogadta el az Országgyűlés a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt. Az elmúlt húsz évben csaknem nyolcezer egyházi ingatlan sorsa rendeződött, és több emblematikus egyházi épület került vissza az egyházakhoz.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes példátlan sikerként értékelte a lezárult folyamatot. "Az egyházi ingatlanrendezés tényét végig politikai konszenzus övezte, és végül minden ingatlan ügye valamilyen egyetértéssel rendeződött. Noha a magyar rögvalóság az, hogy szinte minden kérdésben késhegyig menő politikai vita zajlik, az ingatlanrendezés tekintetében minden kormány esetében konszenzus volt, hogy ezt a folyamatot végig kell vinni, és egyetlen kabinet sem vonta kétségbe jogosságát" - fogalmazott.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szintén sikertörténetről beszélt. "Sikertörténet ez, amely elsősorban az egyházak türelmének és a kormányzati szerveknél fellelhető folyamatos és stabil szakmai tudásnak volt köszönhető. Húsz év után újra olyan átalakulás előtt állnak azok az intézményrendszerek, amelyekben az egyházak szolgálatot vállaltak, így ma ismét nagy szükség van a türelemre és arra az együttműködésre, amit az egyházak korábban tanúsítottak" - mondta.

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár úgy fogalmazott: az ingatlanrendezés nem pusztán vagyoni és kárpótlási kérdés, hanem az egyházak közösségmegtartó, szervező és nemzetmegtartó ügye is.

Kitért arra, hogy az első Orbán-kormány idején 2000-2002 között négy-négy milliárd forintot különítettek el rekonstrukciós támogatásra. Ez az összeg a következő kormányok alatt folyamatosan csökkent, majd 2010-re lenullázódott. A második Orbán-kormány azonban a tavalyi évre és idénre is 1,350 milliárd forintot különített el erre a célra.