Rendkívül drága és felesleges kísérletnek tartja a volt magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetését a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabriella a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos vizsgálati eredményeket ismertetve azt mondta: a felesleges működési kiadások és az elmaradt haszon együttes összege 850 milliárd forintot tesz ki. Hozzátette: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számos szabálytalanságot tárt fel. Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke közölte: az AXA, az Aegon és az Erste magánnyugdíjpénztár működtetése miatt büntetőfeljelentést tett hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A távirati iroda által megkérdezett intézetek a hivatalos jelentés ismeretének hiányára hivatkozva egyelőre nem reagáltak az ügyben.

Emberi Erőforrások Minisztériumának hívják a jövőben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot. A kormány pénteken nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást a parlamentnek. Az erőforrás-minisztérium vezetéséről két év után szerdán lemondó Réthelyi Miklós a Kossuth Rádiónak reggel azt mondta: utódja, Balog Zoltán dönti majd el, hogy átnevezzék-e a tárcát. Arról is beszélt, hogy sikeresnek tartja a tárca eddigi működését.

Eredménytelenül zárultak a pénteki egyeztetések a percalapú telefonadóról a távközlési szolgáltatók és a nemzetgazdasági minisztérium képviselői között. Az InfoRádió úgy tudja: az ügyben az érintett társaságok hétfőn alakítják ki álláspontjukat. Az eredeti elképzelések még arról szóltak, hogy a kezdeményezett hívások minden megkezdett perce után 2 forint adót kellene fizetni az év közepétől, hasonlóan minden SMS és MMS után. Sajtóértesülések szerint ezt a tervezetet kissé változtatva most azt javasolja a kormányzat, hogy az első 10 perc beszélgetés legyen ingyenes, így személyenként maximum 700 forint lenne a közteher. A távközlési társaságoktól kapott információk szerint ez az új megoldás bonyolultabb, megvalósításához több százmilliós informatikai fejlesztésre van szükség a társaságoknál, ráadásul az első számítások szerint leghamarabb az év utolsó hónapjaira készülhetne el.

Nem vesz részt Áder János megválasztott magyar köztársasági elnök a közép-európai államfők május 11-én kezdődő jaltai találkozóján és a korábbi közlések szerint a visegrádi négyek hétvégi, szlovákiai államfői rendezvényére sem utazik el. A Külügyminisztérium a V4 országok találkozójára utalva azt közölte: Magyarország fontosnak tartja az együttműködést, de Áder János május 10-én lép hivatalba, beiktatása után azonban kész Pozsonyba utazni. A Magas Tátrában tervezett találkozón Magyarországot Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet képviseli. A külügyi tárca tájékoztatása szerint a közép-európai elnökök jaltai találkozóján az új államfő halaszthatatlan új hivatali kötelezettségei miatt nem tud részt venni.

A keleti nyitás fontosságáról beszélt a magyar kormányfő a kazah miniszterelnökkel tartott tárgyaláson Asztanában. A csütörtökön kezdett találkozó zárónapján Orbán Viktor azt mondta: Kazahsztán az élő cáfolata annak, hogy világgazdasági válság lenne. Emlékeztetett: Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a globális világgazdaság változásához, amely az olyan országokat, mint Kazahsztán, rendkívüli módon felértékeli. A kazahi látogatás zárásaként Orbánt Viktort Nurszultan Nazarbajev kazah államfő is fogadta.

Egyöntetűen 15 milliárd eurós, két évre szóló nemzetközi finanszírozási csomag jóváhagyására látnak esélyt Magyarország számára londoni felzárkózó piaci elemzők. A szakértők egyetértettek abban is, hogy a megállapodás még mindig elérhető a harmadik negyedévben, bár várhatóan az IMF is feltételeket szab majd a tárgyalásokon.

Magyarországon építik fel Európa legnagyobb kapacitású adatközpontját. A kezdetben másodpercenként 100, majd később 400 gigabit sávszélességű hálózati összeköttetést nyújtó központnak 2013. január 1-én már működnie kell. Az összesen 50 milliárd forint értékű projekt azért Magyarországon valósul meg, mert a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával sikeresen pályázott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nemzetközi tenderén.

Az idén történelmi mélypontra, 10 ezer alá csökken az új lakások száma Magyarországon. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület adatai szerint az első negyedévben a tavalyinál 22 százalékkal kevesebb, mindössze 2.444 lakás épült. A szervezet ezért a lakásépítési támogatás növelését szorgalmazza.

Romániában közzétette programját a bizalmi szavazásra váró Ponta-kabinet. A parlament hétfőn szavaz az új kormányról. A beiktatására váró kormány a 2010-ben lefaragott közalkalmazotti bérek helyreigazítását és a nyugdíjakból jogtalanul visszatartott adók visszafizetését ígéri. Victor Ponta, a szociálliberális pártszövetség miniszterelnök-jelöltje a dokumentum szerint kész aláírni az Európai Unió fiskális paktumát, amely szigorú költségvetési szabályok betartására kötelezi a tagországokat.