A VIII. kerületi Mátyás téren elhelyezett szobor Bauer Sándornak állít emléket, aki 1969. január 20-án felgyújtotta magát a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, így tiltakozva Magyarország szovjet megszállása ellen.

Szájer József beszédében azt mondta, Bauer Sándor tisztában volt azzal, hogy tettével nem fog megváltozni a rendszer, de tudta, cselekedete egy jelzés, "egy világító fáklya nekünk, a jövő nemzedékeinek, az akkor élő embereknek": sosem szabad belenyugodni abba, hogy egy diktatórikus rendszerben élünk.

A hős Bauer Sándor a kommunista rendszer egyik önkéntes áldozata volt, "átgázolt rajta e kommunista rendszer, de ne hagyjuk, hogy tette, figyelemfelhívó, világraszóló tette feledésbe merüljön" - fogalmazott a Fidesz politikusa, aki szerint az égő áldozat "igenis képes megváltoztatni a világot", irányt mutatni, és a kevésbé bátraknak bátorságot adni.

Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere, parlamenti képviselő régi adósságnak nevezte a szobor felállítását, hosszú évekig ugyanis még a nevét sem lehetett említeni az önkéntes tűzhalált halt fiatalnak.

"Most azonban, talán némi kárpótlásul a 32 éves hallgatásért, szobrot állítunk a munkásruhás fiatalembernek" - mondta, hozzátéve, hogy a szobor mementó is egyben, egy intés, hogy miben követendő az, akinek szobrot emeltek. "A munkásruhás fiatalember abban, hogy hazafi volt, hogy sorstársait, népét, nemzetét igyekezett menteni önfeláldozó tettével" - fűzte hozzá a politikus.

A XV. kerület fideszes polgármestere, a szintén országgyűlési képviselő László Tamás beszédében úgy fogalmazott: azt, hogy Bauer Sándor boldog volt-e, nem tudni, de hogy szabad és bátor volt, az biztos. Felidézte, a XV. kerületi Fidesz és Fidelitas szervezésében 2005 januárjában tartottak először megemlékezést Bauer Sándor sírjánál, a rákospalotai temetőben.

A Mátyás téri szobrot Szájer József és a néhai Bauer Sándor nagybátyja, Vácz Gyula leplezte le. Vácz Gyula - miután emléklapokat adott át azoknak, akik közreműködtek a szoborállításban - azt mondta: a VIII. kerületnek ajándékozza az emlékművet.

Jan Palach, a prágai Károly Egyetem hallgatója 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a Vencel téren, ekként tiltakozva hazája szovjet megszállása ellen. A 17 éves autószerelő-tanuló Bauer Sándor Jan Palach mártíromságát követte, és 1969. január 20-án a nemzeti múzeum kertjében felgyújtotta magát, amibe három nap múlva belehalt. A Ceausescu-rendszer ellen hasonlóan protestált 1970-ben a börtönből kiszabadult székelyföldi Moyses Márton, amikor Brassóban, a megyei pártbizottság előtti téren felgyújtotta magát.