Ha lesz egy ilyen a döntés, akkor Magyarország a kohéziós alapokból származó támogatáshoz, illetve annak egy részéhez nem tud hozzájutni.

A történet 2004-ig, Magyarország uniós csatlakozásáig nyúlik vissza, mivel az ország már akkor sem tudta betartani azt az uniós követelményt, hogy államháztartási hiányát a GDP 3 százaléka alá szorítsa, ezért túlzottdeficit-eljárás folyik az országgal szemben - emlékeztetett Varga Mihály.

"Mi vagyunk az az ország, amely ellen a legrégebben folyik a túlzottdeficit-eljárás, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság (EB) most elérkezettnek látta az időt arra, hogy példát statuáljon, és felfüggessze a kohéziós alapokból származó támogatást" - fogalmazott a politikus.

Arra a kérdésre, hogy miért most kíván ilyen döntést hozni a bizottság, Varga Mihály kifejtette: bár Magyarország most már 3 százalék alá tudta vinni az államháztartási hiányt, de az Európai Unió vitatja, hogy 2012-ben illetve 2013-ban ez megvalósul.

Úgy vélte, a várható döntés nem is Magyarországnak szól, hiszen "a mi számaink ma sokkal kedvezőbbek, mint néhány évvel ezelőtt", és érdemi előrelépés történt a hiány csökkentésében, de az Európai Unió meg kívánja mutatni azoknak az országoknak, amelyek ugyancsak túlzottdeficit-eljárás alatt állnak, hogy mire számíthatnak, ha a deficitet nem szorítják le 3 százalék alá.

A bizottság esetleges döntésének másik okaként azokat a kötelezettségszegési eljárásokat említette Varga Mihály, amelyeket Magyarországgal szemben indítottak. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy Magyarországot sarokba lehet állítani, s erre jó eszköz a kohéziós alapokból való támogatások felfüggesztése - fűzte hozzá.

Arra kérdésre, hogy a döntés következtében mekkora összegtől eshet el Magyarország, Varga Mihály azt felelte: "pontos összeget nem lehet mondani, hiszen a döntés még nem született meg és reméljük nem is fog megszületni", és azt sem lehet tudni, hogy ha mégis megszületik, akkor a döntésnek milyen formája, milyen mértéke, illetve kerete lesz.