Az állam- és kormányfők - a kiadott közlemény tanúsága szerint - számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenthetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek.

Orbán értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat.

A miniszterelnök megjegyezte: az unió gazdaságpolitikai irányváltása már érzékelhető volt annak nyomán is, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank új elnöke elődjétől eltérő monetáris politikát folytat, olyat, ami segíthet a nehézségekkel küzdő Olaszországnak és Spanyolországnak.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kitért arra: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a jelentős költségvetési fegyelmet megkövetelő új pénzügyi uniós szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást.

A szerződést elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.

Az Orbán által említett, magyar szempontból kiemelkedően fontos, a mérleg nyelvét a csatlakozás felé billentő kitételek egyike, hogy a szerződés jogi következményei a szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. A másik, hogy a szerződés nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár által korábban felvetett "euró plusz" intézkedéscsomagra. A csomag négy hasznos elemét az új szerződés tartalmazza, az ötödiket, az adóharmonizációt azonban - ami Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna - nem.

A magyar kormányfő kitért emellett arra, hogy Lengyelország - amelynek álláspontját osztotta Magyarország is - elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Ezek a találkozók tehát - ha a britek és a csehek távol maradása véglegessé válik - 25-ös körben zajlanak majd. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként - sürgető ügyek megtárgyalására - úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot.