A Széll Kálmán tér 1929. előtt csupán egy névtelen fővárosi közterület volt. Ekkor nevezték el az egykori magyar miniszterelnökről, majd lett 1951-ben Moszkva tér. Napjainkban pedig - tavaly május óta - a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján ismét Széll Kálmán tér.

Forgalmi csomóponttá 1938-ban kezdték alakítani, majd a munkálatokkal 1941-ben végeztek. Ám jött a háború, és 1945 elején, a német és a szovjet csapatok harcai feldúlták a teret. A romeltakarítás után 1972-ben, a metró budai szakaszának építésekor történt a következő jelentős átalakítás: a korábbi jellegzetes kis épület, az úgynevezett "gomba" helyére akkor emelték a tér arculatát a mai napig meghatározó legyező alakú betoncsarnokot.

Ez azonban immár pontosan negyven esztendeje történt, és ennyi idő alatt a tér állapota ugyancsak leromlott. Átépítésére több terv is született az 1990-es és 2000-es években, de a megvalósításig egyik sem jutott. Ennek nemcsak finanszírozási, hanem forgalomszervezési akadályai is vannak, hiszen a feladat nem egyszerű: meg kell tartani a villamos- és buszjáratokat, miközben a két oldalról is dombok által határolt tér nem bővíthető.

A városvezetés tavaly júniusban fogadott el egy átfogó rendezési tervet, amely a tér vágányhálózatának és gyalogos felületeinek átrendezésével számol, sőt, távlatilag a jellegzetes metrólejárat elbontásával is.

Az idő pedig sürget. A Széll Kálmán téren a jövő év elején meg kell kezdeni az építési munkálatokat ahhoz, hogy az uniós, illetve állami támogatási szerződésben meghatározott határidőre, 2015. végéig végezzenek.

Kész tervek

Nem várostér, inkább egy rendező pályaudvar - így jellemezte a teret az InfoRádiónak Szabó Tamás János, annak a Finta Stúdiónak a vezető tervezője, amely egyszer már megnyerte a tér átalakítását célzó koncepciópályázatot.

A stúdió koncepciója az, hogy a tér peremére szorulna ki a közlekedési zóna, a buszpályaudvar pedig eltűnne. Az így felszabaduló teret a gyalogosok vennék birtokba.

A tér kétszintű lenne: a mostani utcaszinten parkot nem lehetne építeni, hiszen naponta 250 ezren használják, a második szinten azonban egy zöldebb, parkosabb, nyugodtabb teret lehetne kialakítani.

Szabó Tamás János azonban hozzátette: egyáltalán nem biztos, hogy a Finta Stúdió tervei valósulnak meg, a budai közlekedési csomópont arculatát meghatározó nyílt építészeti tervpályázatot a műszaki tender győztesének kell majd kiírnia.