Infostart.hu
eur:
362.92
usd:
323.46
bux:
147691.06
2026. november 5. csütörtök Imre

A kormány konszolidálná a nehéz helyzetbe került magyar vállalatokat

A kormány szerint, ha szükséges, állami segítséggel kell konszolidálni azokat a magyar vállalatokat, amelyek a hazai ellátás biztosításában, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, a foglalkoztatásban játszott szerepük, illetve különleges minőségű termékeik miatt kiemelt fontosságúak, illetve segíteni kell termelői, feldolgozói tulajdonba kerülésüket - áll a vidékfejlesztési miniszter Lázár János fideszes frakcióvezető írásbeli kérdésére adott válaszában, amely rögzíti azt is: a támogatásért cserébe az államnak átmenetileg - a támogatás visszafizetéséig - tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia a témában született intézkedéscsomag-tervezet szerint.

Lázár János - mint a parlamenti holnapon közzétett írásbeli kérdéséből kiderül - azt kérdezte a miniszterelnöktől: tervezi-e a kormány a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentését, a konszolidációjában való tevékeny részvételt, és ha igen, "mikorra várható a folyamat elindulása, ezáltal Békés megyei családok egzisztenciájának, valamint a nemzetünk hírnevét öregbítő hungarikumok megmentése".

Hivatkozott arra, hogy az elmúlt években tapasztalt világgazdasági válság, "továbbá az ehhez károsan kapcsolódó, 2002 és 2010 közötti pusztító MSZP-s kormányzati politika" hátrányosan érintette Délkelet-Magyarország megyéin kívül az egész országot, a hazai ipar és mezőgazdaság teljesítménye drámaian csökkent, államadósságunk mértéke drasztikusan emelkedett, e káros folyamatok pedig a Gyulai Húskombinátot fokozottan sújtották. "A nehézségek ellenére a társaság új export piacokat szerzett, azonban a reményteljes külföldi megrendelésállomány teljesítéséhez megfelelő források, anyagi eszközök szükségesek, amelyek gazdasági válságból következő hiánya következtében a Gyulai Húskombinát likviditási helyzetében drámai viszonyok alakultak ki" - tette hozzá Lázár János, akinek közlése szerint a társaság működése, további tevékenysége rövid időn belül leállhat, csődhelyzetbe kerülhet, amelynek nemkívánatos következménye lehet emberek százainak állásvesztése, magyar családok kilátástalan helyzetbe kerülése, valamint több, nemzetközileg elismert és szeretett hungarikum eltűnése a gasztronómiai csodák világából.

A kormányfőhöz címzett kérdésre válaszoló Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tudatta, hogy
a kilencvenes években végrehajtott élelmiszeripari privatizáció eredményeként a 100 százalékos magánosítás következtében megszűnt annak a lehetősége, hogy ellátásbiztonsági, hazai termelésvédelmi célból az állam közvetlen eszközökkel is beavatkozhasson a piaci folyamatok működésébe.

Ellátásbiztonsági és ágazatpolitikai szempontból további veszélyt jelent, hogy Magyarországon az utóbbi években rendre jelentős élelmiszeripari vállalkozásokat zártak, illetve zárnak be csődeljárás keretében vagy a külföldi tulajdonos döntése nyomán - jegyezte meg, hozzátéve: olyan esetek is előfordulnak, hogy a vállalkozást ugyan nem értékesítik vagy zárják be, de gazdasági tevékenysége vegetál, miközben az anyacég a hazai szükségleteket a külföldön működő gyáraiból elégíti ki. A bezárások sorozata, a stagnáló, bizonytalan termelés kedvezőtlen hatással van az alapanyag termelőkre és általában a magyar agrárgazdaság egészére, hiszen kiszámíthatatlanná teszi, majd végső soron leépíti az élelmiszertermelő tevékenységet - írta Fazekas Sándor.

"Mivel az élelmiszerellátás stratégiai jelentősége, az élelmezés- és piacbiztonság fenntartásának fontossága elvitathatatlan, én is úgy gondolom, hogy szükséges és indokolt megvizsgálni egyes stratégiailag kiemelten fontos területeken, illetve a valamilyen okból nehéz helyzetbe került, de fontos nemzeti ellátási vagy éppen márkavédelmi érdeket szolgáló élelmiszeripari vállalatok esetében az állami segítséggel végrehajtott konszolidáció lehetőségét. Ilyen vállalatnak tartjuk a nagy múltú Gyulai Húskombinátot" - olvasható a tárcavezetői válaszban.

Közölte: a vidékfejlesztési tárca vezetése valamennyi olyan államtitkárság szakértőinek bevonásával, akiknek feladatuk, felelősségük van a magyar élelmiszeripar működésében, egy munkabizottság felállítását kezdeményezte, amelybe bevonta az érintett társtárcák munkatársait is. A munkabizottság összeállított egy olyan intézkedéscsomag-tervezetet, amely az élelmiszeripart leginkább sújtó problémák enyhítését szolgálhatja és amelyet a miniszter megvitatás céljából 2012 februárjában a Versenyképességi Tanács elé terjeszt.

A javasolt intézkedéscsomag részét képezi, hogy "azokat a magyar vállalatokat, amelyek a hazai ellátás biztosításában, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, a foglalkoztatásban játszott szerepük, illetve különleges minőségű termékeik miatt kiemelt fontosságúak, szükség esetén - az EU versenypolitika rendelkezéseinek tiszteletben tartásával - állami segítséggel kell konszolidálni, illetve segíteni kell termelői, illetve feldolgozói tulajdonba kerülését. A támogatásért cserében az államnak átmenetileg - a támogatás visszafizetéséig - tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia" - tájékoztatott Fazekas Sándor.

Hozzátette azt is, kezdeményezni kell azoknak a jogszabályoknak a módosítását, amelyek akadályozhatják a konszolidáció, a reorganizáció hatékony, átlátható végrehajtását. Ezzel kapcsolatos feladat a szóba kerülő vállalkozások körének felmérése, megfelelő konstrukciók kialakítása, forrás biztosítása, amelyet az érintett társszervekkel (a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Fejlesztési Bank) együttműködésben kívánnak végrehajtani.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Csütörtök délután tartja következő ülését az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság a parlamentben. A testület még a letartóztatása előtt beidézte Matolcsy György korábbi jegybankelnököt és Varga Mihályt, az MNB jelenlegi vezetőjét. Az előzetes letartóztatásban lévő Matolcsyt ma biztos nem hallgatja meg a bizottság, a védője viszont a hírek szerint beszámol az álláspontjáról, második napirendi pontként pedig Varga Mihály személyesen beszél a képviselők előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×