Azt azonban nem tudta határozottan állítani, hogy az uniós biztosok testületének szerdán tartandó idei első ülésére kész lesznek az elemzéssel.

A brüsszeli bizottság mintegy egy hete ígéri rövid időn belülre annak az elemzésnek az elkészítését, amely választ ad majd arra, hogy összhangban van-e a magyar jogi szabályozás az uniós jog előírásaival. Az elemzés nem csak a jegybanktörvényre terjed ki, hanem mindazokra a sarkalatos törvényekre, amelyeket a magyar parlament a tavalyi év végén fogadott el, és amelyek január elsejével, az új alaptörvénnyel együtt léptek hatályba.

A jegybanktörvény - amelynek a tervezetével kapcsolatban az Európai Bizottság tavaly decemberben a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének sérelmét vélelmezte - azért bír különös jelentőséggel, mert az uniós végrehajtó testület e törvény ügyének megnyugtató rendezésétől teszi függővé, hogy hajlandó lesz-e hivatalos tárgyalást folytatni Magyarországgal a Budapest által igényelt pénzügyi támogatásról. A magyar fél az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szeretne hitelmegállapodást kötni.

A hiteltárgyalások folytatásával magyar részről megbízott Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter ezen a héten az Egyesült Államokba utazik, hogy ott az IMF vezetésével tanácskozzon. Az Európai Bizottság részéről elmondták: Fellegi a január 16-án kezdődő héten kívánna Brüsszelbe látogatni, de az Olli Rehnnel való találkozónak még nem tűzték ki az időpontját. Uniós tisztségviselők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is: önmagában Rehn és Fellegi tervezett találkozója még nem jelentené a hiteltárgyalások hivatalos megkezdését.

Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Pia Ahrenkilde Hansen, José Manuel Barroso bizottsági elnök szóvivője újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: az uniós testület nem mér kettős mércével, hiszen egyetlen mércéje a közösségi joganyag. Magyarország esetében a jegybanktörvény és az EU-alapszerződés 130. cikke között áll fenn konfliktus - tette hozzá.

Egy nevének mellőzését kérő bizottsági tisztségviselő szerint pusztán az nem oldaná meg az MNB-vel kapcsolatos jogi problémát, ha a magyar kormány tartózkodna olyan kinevezési döntések tényleges meghozatalától, amelyekre a jegybanktörvény elvi lehetőséget teremt. Ezzel lényegében cáfolta azokat a sajtóvélekedéseket, amelyek szerint a jegybanktörvény megváltoztatása helyett a bizottság számára kielégítő lehetne egyes rendelkezések "nem alkalmazása" is.