Az Ab december 28-ai teljes ülésének napirendjén tucatnyi további téma szerepel, köztük a csőd- és felszámolási eljárással, az adózással, a helyi önkormányzati képviselők jogállásával, a választási eljárással, több egészségüggyel, illetve egészségügyi adatok kezelésével, valamint az esztergomi, a kaposvári és a Budapest I. kerületi önkormányzatokkal kapcsolatos indítványok.

Az Ab hatáskörei jelentősen változnak január 1-jétől, így a testület előtt fekvő indítványok nagy részéről jövőre már nem dönthetnek.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos indítványokkal már hónapok óta foglalkozik a testület. Az Origo
hírportál augusztusban arról írt, hogy információi szerint a témáról készített határozattervezet kimondja: azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Továbbá az Ab a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené,
amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.

Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki járulékot fizet, cserébe valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult,
míg a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. Így a jelenlegi, Ab által vizsgált törvény alapján hiába fizeti be a munkáltató a közterhet - nyugdíjhozzájárulást -, alkalmazottja még nem lesz jogosult állami nyugdíjra. Ezzel összefüggésben az Ab tervezete kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis továbbra is nyugdíjjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve - írta az Origo.

Augusztusban nem hozott döntést az Ab a magánnyugdíjpénztárakról, a testülethez szeptember 1-jén csatlakozott a parlament által akkoriban megválasztott öt új alkotmánybíró.