Két törvényjavaslat visszavonását javasolta Orbán Viktor kormányfőnek írt levelében az Európai Bizottság elnöke - erősítette meg a brüsszeli testület szóvivője. Pia Ahrenkilde Hansen elmondta: José Manuel Barroso aggodalmát fejezte ki a Magyar Nemzeti Bankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénymódosítási javaslattal összefüggésben. Hozzátette: az Európai Bizottság már korábban is jelezte fenntartásait, mert álláspontja szerint a tervezetek csorbíthatják a magyar jegybank függetlenségét. A levél elküldésének tényét megerősítette Giró-Szász András kormányszóvivő, de annak tartalmáról nem kívánt tájékoztatást adni.

Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor kormányfő különutas politikájával egyedül maradt és elszigetelődött Európában. Mesterházy Attila azt mondta: már nemcsak az ellenzék kritizálja a kormányt, nemcsak közgazdászok tartják fenntarthatatlannak a kormányzati gazdaságpolitikát, hanem konzervatív uniós politikusok is világos elutasító üzeneteket fogalmaznak meg. Az LMP úgy véli: a miniszterelnök lehetetlen helyzetbe hozza Magyarországot a nemzetközi fórumokon.

50 bázisponttal, 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. Az elemzői várakozásoknak megfelelő döntés után a forint erősödött a bankközi devizapiacon, a nemzetgazdasági tárca ugyanakkor közleményében azt írta: a kamatemelés lassítja a gazdasági növekedést, és szembe megy az európai folyamatokkal. A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta: többségi döntés született az 50 bázispontos emelésről. Simor András hozzátette: ha az inflációs kilátások és Magyarország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlen marad, további kamatemelések lehetnek. A jegybank azt is közölte, hogy legújabb előrejelzésében jövőre 0,1 százalékos GDP növekedést és 5 százalékos inflációt vár. 2013-ban a GDP 1,6 százalékkal bővülhet, az infláció 2,6 százalékra mérséklődhet.

A korábbi fél százalék helyett 0,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,6 százalékra emelkedő inflációval számol jövőre Kopint-Tárki. A gazdaságkutató-intézet vezérigazgatója a legfrissebb konjunktúra-jelentést ismertetve az InfoRádiónak elmondta: az előrejelzés optimista alapfeltétele, hogy februárban létrejön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, ellenkező esetben - szavai szerint - katasztrófa-forgatókönyvvel kell számolni. Palócz Éva azért is nevezte fontosnak a megállapodást, mert az megnyugtathatja a piacokat, és javíthat Magyarország külföldi megítélésén.

Novemberben 43 és fél százalékkal nőtt a felszámolások száma az építőiparban az egy évvel korábbihoz képest - közölte az Opten Kft. A céginformációval foglakozó cég hozzátette: a növekedés a magyar gazdaság egészében 27 százalék volt. A beszámoló szerint az építőipari új felszámolási eljárások száma 442 volt novemberben, ez alig marad el az idei júniusi 491-es csúcstól. Az újonnan alapított építőipari cégek száma novemberben 277 volt, ami történelmi mélypont.

Február elején leállhat a fővárosi tömegközlekedés, ha nem változtatnak a BKV finanszírozásával kapcsolatos parlamenti döntésen - mondta a főpolgármester. Tarlós István a hétfői országgyűlési döntésről szólva közölte: nem az történt, hogy a főváros kapott 32 milliárd forintot, hanem az eddig automatikusan járó 35 milliárdból elvontak 3 milliárdot, és ezt a pénzt az országban bárhol felhasználhatják, kivéve Budapesten. Ha ez így marad, akkor a főpolgármester szerint február 2-án leállhat a fővárosi tömegközlekedés, ami a káoszon túl a nemzetgazdaságnak napi 14 milliárd forint kiesést jelent.

Átadták a felújított Margit hidat. A munkálatok 2009 augusztusában kezdődtek, felújították az úttestet, a villamosvágányokat, kicserélték a pálya- és a hídszerkezet elemeit, emellett megújult a szárnyhíd is, amely az egyik legrosszabb állapotban lévő része volt az átkelőnek. A projektből hátra van még a Jászai téri zebrák kialakítása, ezzel 2012-ben végeznek. A Margit híd felújításához 6 milliárd forint uniós támogatást kapott a főváros, ebből 4,7 milliárdot már lehívtak.

Kairóban önkéntesek mentik a két napja az egyiptomi tüntetők és a rendvédelmi erők összecsapásaiban kigyulladt és leégett Egyiptomi Intézet dokumentumkincsét. Az intézet igazgatója azt mondta: a 12 órán át pusztító lángok a gyűjtemény javát hamuvá égették, és az épülettel Egyiptom múltjának egy része is odaveszett. Azt még nem lehet tudni, hogy mekkora a kár, de az épületben dollártízmilliókat érő dokumentumok voltak, sokat felbecsülhetetlen értékűnek tartottak. Az Intézetet még Napóleon XVIII. század végi egyiptomi expedíciója idején alapították.