Bár Németország szoros felügyeletet javasolt a tagállamok költségvetésében, ezt Magyarországnak csak akkor kellene teljesítenie, ha az eurózóna tagja lesz - mondta Martonyi János az InfoRádiónak nyilatkozva. Hozzátette: eddig sem volt kétséges, hogy Magyarország ezt tudná vállalni, és támogatja is ezt a célt, hiszen vezető szerepet töltöttünk be a hatos csomag elfogadásában, amely a költségvetési fegyelem szigorításáról és a makrogazdasági egyensúly megteremtésének feltételeiről szól.

A költségvetési fegyelem szigorítása érdekében fel kell gyorsítani a már meghozott döntések végrehajtását, és meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyeket a jelenlegi alapszerződések keretei között megtehetők - foglalta össze a csütörtökön kezdődő uniós csúcs feladatait a külügyminiszter.

A kormányfők abban a kérdésben is döntést hoznak majd, hogy legyen-e korlátozott szerződésmódosítás. Lehetőség van ugyanis arra, hogy az Európai Tanács egyhangú döntéssel módosítsák a 12-es számú jegyzőkönyvet.

Lehetőség van arra is, hogy ratifikációs folyamat nélkül, az Európai Parlament véleményének kikérésével módosítsák a túlzott deficitre vonatkozó szabályokat, nyilván a szigorítás irányába. Ami ebbe nem fér bele, azt csak alapszerződés-módosítással oldható meg. A kettő nem zárja ki egymást - hangsúlyozta Martonyi János.

Valószínűleg ez egy csomag lesz, amelyben szerepelnek a másodlagos jogszabályok, megjelenik a jegyzőkönyv-módosítás, és ezekkel egyidejűleg el lehet dönteni az alapszerződés módosítást is - bár ez utóbbi csak később tudna hatályba lépni.

A külügyminiszter szerint, ha ezt a csomagot sikerül elfogadni, akkor nem lesz szükség arra, amit a németek és a franciák felvetettek: hogy külön kormányközi szerződéssel oldják meg ezeket a kérdéseket. A magyar álláspont egyértelmű: azt szeretnénk, hogy ezeket a döntéseket a 27-ek hozzák meg, ne jöjjön létre egy külön szerződés, mert az két Európát eredményezne - fűzte hozzá Martonyi János.