1992-höz képest megnégyszereződött a magán-egészségügyi kiadások aránya - ismertette az adatokat az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozatának elnöke a 10 éves Budai Egészségközpont által szervezett, "Az egészség mint versenyelőny" című konferencián. Sinkó Eszter azt is elmondta, hogy a gyógyszerpiacon jelenleg minden hetedik forintot a gyógyszergyártók finanszíroznak. Ez a jövőben úgy változhat, hogy minden ötödik forintot ők fognak finanszírozni - tette hozzá.

Jövő év elejétől, a Semmelweis-terv értelmében új szereplők jelennek meg, a GYEMSZI és nyolc térségi ellátó központ, a munkáltatói tb-járulék pedig adóvá alakul. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül kell cserébe szolgáltatást megállapítani, nincs ellátási kötelezettség - emelte ki Sinkó Eszter.

Beszélt arról is, hogy jövőre megkezdődik a kórházak államosítása is, először csak megyei szinten és a fővárosban. Hozzátette: nem egyértelmű a kormányzati szándék, hogy mit akarnak kezdeni ezután a magán-egészségügyi piaccal.

A GfK Healthcare igazgatója, Lantos Zoltán a konferencián elmondta: Magyarországon - a nemzetközi trendeknek megfelelően - egyre nő az egészségtudatosság és a költési hajlam is.

Lantos Zoltán azt is kiemelte, hogy egyre inkább az alternatív megoldásokat keresik az emberek. Megemlítette, hogy fény-és színterápiára négyszer annyian mennek el, mint diabetológiára.

A konferencián a foglalkozás-egészségügyben rejlő lehetőségekről is szó volt. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezetője bemutatta, hogy az ellátottak nagy része az irodai munkakörben dolgozók közül kerül ki, és 80 százalékuk 50 év alatti. A fő irodai egészségügyi kockázatok között említette meg a zsúfoltságot, a rossz megvilágítást, az ülőmunkát, a klíma- és huzathatást, valamint a botlásveszélyt. A pszichoszociális kockázatok közé pedig a túlmunka, a pihenőidő hiánya, a kevés vagy nem megfelelő információ és a stressz tartozik.

Kapás Zoltán, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke szerint ha egy munkaadó foglalkozik a munkavállaló egészségérzetével, az növeli a lojalitást, a kreativitást és az elégedettséget. A táppénzes napok számának csökkenése pedig versenyelőnyt jelent a vállalkozások számára. Kapás Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy a foglalkozás-egészségügyben rejlő lehetőségeket Magyarországon messze nem használják ki.

Hasonlóképp vélekedett Harsányi Eszter, az AON Hewitt tanácsadója, aki elmondta: az Egyesült Államok jár élen a munkahelyi egészségfejlesztés terén.

Arról, hogyan valósíthatnak meg a vállalatok egészségügyi programokat a munkavállalók számára, Lenkei Beatrix, a K and H Medicina Egészségpénztár ügyvezető igazgatója beszélt, aki elmondta: cafeteriaelemként adható az egészségpénztári hozzájárulás.

A konferencián jelen volt Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke is, aki saját felméréseikre hivatkozva elmondta: bár Magyarországon az emberek nem így gondolják, de a közösségnek szerepe van az egészség megőrzésében.

Rózsa Iván, a Sanofi Aventis/Chinoin kommunikációs igazgatója pedig beszámolt arról, hogy a vállalatuknál minden dolgozónak biztosítanak menedzserszűrést, minden alkalmazott ingyen kaphat influenza-ellen védőoltást, a gyerekeknek a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen biztosítanak oltást és minden pénteken gyümölcsnapot tartanak.