A dokumentumot Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia és a WSF elnöke terjesztette elő.

Mint a nyilatkozat előszava kiemeli, a világ arculatát ma sokkal jobban, mint korábban bármikor határozza meg a tudomány. A harmadik évezred első évtizedét állandó és alapvető változások jellemezték, amelyek átrajzolták a tudomány világtérképét, a globális tudomány új korszaka köszöntött be. Komoly morális és etikai vonatkozásai vannak az emberiség előtt álló egyre összetettebb kihívásoknak, olyanoknak, mint a növekvő népesség, klímaváltozás, élelmiszerellátás, energiahiány, vagy a természettudományok, idegtudományok és nukleáris fizika, ez halaszthatatlan globális párbeszédet igényel a tudósok és a társadalom között.

Mint a nyilatkozat rámutat, új tudományágak jelentek meg, az információs és kommunikációs technológiák rohamos terjedése, az információs forrásokhoz, adatbankokhoz való állandó és olcsó hozzáférés, valamint az országok, közösségek közötti kommunikációs korlátok lebontása felgyorsította a tudás felhalmozódását és alkalmazását.

A dokumentum kitér arra, hogy megszűnőben van Észak-Amerika, Európa és Japán korábbi tudományos dominanciája. Többpólusú új tudományos világ alakul ki, új tudományos hatalmak jelentek meg, amelyek nemcsak a gazdaság, hanem a kutatás-fejlesztés kiemelkedő szereplői is.

"A tudományos diplomácia a nemzetközi partnerség elősegítésének elismert eszközévé vált" - jellemzi az új helyzetet a nyilatkozat, amely arra is kitér, hogy a feltörekvő országokban többen szereznek egyetemi diplomát és PhD-fokozatot, mint a fejlett világban. Ennek ellenére az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán még mindig vezet a tudományos teljesítmény tekintetében, óriási összegeket fektetve a kutatás-fejlesztésbe.

"A verseny sokkal intenzívebb és nyitottabb, mint bármikor korábban" - vélekednek a WSF résztvevői.

A felgyorsuló tudásalapú gazdaságok új migrációs "mintákat" kínálnak a tudósoknak, növelve mobilitásukat.

A tudomány fejlődése új aggályokat is felvet. Az éghajlatváltozás, az emberi civilizáció bolygónk növény- és állatvilágára gyakorol visszafordíthatatlan hatást, a természetes erőforrások túlhasználása egyaránt fokozottabb erőfeszítéseket igényel mind a tudósok, mind a társadalom részéről.

A fentiek fényében a WSF résztvevői javaslatokat fogalmaztak meg. Ajánlásaik között egyebek mellett szerepel a kutatások és innovációk felelős és etikus végrehajtása, vagy a nemzetközi tudományos együttműködés elősegítése. Így például hatékonyabban kell koordinálni a globális kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos projekteket, de létfontosságú a nemzetközi összefogás technológiai katasztrófák, járványok esetében.

A javaslatok között szerepel a társadalommal való párbeszéd előmozdítása tudományos kérdésekben.

"Gyors és fundamentális változások idején biztosítani kell a tudomány támogatását, hogy az az elérhető legjobb módszerek segítségével felmérhesse, meghatározhassa a politikai döntések, a természettudományi és társadalomtudományi felfedezések hatásait" - emeli ki a dokumentum.

A zárónyilatkozat rámutat: a tudományok gyors fejlődése és a kutatási, valamint szabadalmaztatási költségek emelkedése tovább növelte a fejlett és fejlődő világ közötti szakadékot.

Egy olyan világban, ahol az élenjáró tudományhoz, a legkiválóbb kutatók megtartásához a legjobb infrastruktúra szükséges, segítséget kell biztosítani a fejlődő országoknak, hogy felépíthessék tudományos kapacitásukat" - fogalmaz a dokumentum.

A nyilatkozat kiáll azért, hogy a nemzeti parlamentek és kormányok kifejezzék elkötelezettségüket tudományos tanácsadás igénybevételére a döntéshozatal folyamatában.

A dokumentum végül új, hatékony tudománypolitika kidolgozását sürgeti nemzeti, regionális és globális szinten, hogy világszerte jobban lehessen koordinálni és monitorozni a kutatásokat, összehangolni az egyetemi képzést, elősegíteni az egyenlőségen alapuló globális és regionális tudományos együttműködést.