A pártversenyben az ellenzék tette országos témává a II. kerületi időközi választást, aminek eredménye jól mutatja a választási aktivitás csökkenését és a pártok közötti támogatottsági arányokat, amelyek a közvélemény-kutatási adatokban is érzékelhetőek - írja elemzésében a Nézőpont Intézet.

Miközben a kormánypártok népszerűsége a kedvezőtlen gazdasági folyamatok közepette is biztosítja a kétharmados előnyüket, az ellenzéki pártok szavazói bázisa továbbra is bizonytalan. Most vasárnap a leadott voksok 58 százalékát a Fidesz-KDNP szerezhetné meg, míg a Jobbik 19 százalékos második helyezését leginkább a szétforgácsolt baloldalnak köszönheti.

Az MSZP eddigi önsors-rontásának eredménye, hogy a párt támogatottsága az összes megkérdezett körében 2011-ben kaotikusan mozgott a 9-től 17 százalékig tartó sávban. A Demokratikus Koalíció kiválásának egyértelmű vesztese pedig a Magyar Szocialista Párt.

A Nézőpont Intézet november 7-10. között, a pártszakadás után készített közvélemény-kutatásában, az októberben mért 17 százalék helyett a választópolgárok 10 százaléka vallotta magát az MSZP, két százaléka pedig a Gyurcsány-párt szimpatizánsának. A volt miniszterelnök ugyan sikerként könyvelheti el, hogy alig pár nappal az új politikai formáció életre hívása után kimutatható a DK támogatottsága, de látható, hogy korábbi hívei nem mind tartottak vele.

Emlékezetes, hogy az intézet októberi kutatása, a szakítás előtt kimutatta: az MSZP szimpatizánsainak fele (51 százalék), Gyurcsány Ferencben bízott. Valószínűsíthető, hogy a vele rokonszenvező MSZP-szimpatizánsok egy része még kivár. Legalábbis erre utal, hogy az aktív szavazók körében az MSZP támogatottsága 24-ről 13 százalékra csökkent, miközben a Demokratikus Koalíció mindössze három százalékot vonzott magához.

Az MSZP és a DK közötti választás szempontjából fontos, hogy az összes megkérdezett 45 százaléka a pártszakadás hátterében titkos megállapodást sejt, s csak 30 százalékuk szerint történt valódi "ágytól-asztaltól való" elválás. Különösen izgalmas, hogy az MSZP szimpatizánsainak is mindössze 28 százaléka hisz abban, hogy a szakítás paktum nélkül következett be (55 százalékuk szerint a két párt továbbra is együttműködik).

Az összes megkérdezett 11 százaléka, az aktív szavazók 19 százaléka támogatja jelenleg a Jobbikot. A Lehet Más a Politika pedig továbbra is a parlamenti bejutási küszöb szélén táncol, hiszen a választásra jogosult lakosság körében három százalékot, a most vasárnapi részvételét biztosra ígérő szavazók körében pedig öt százalékot tudhatnak maguk mögött.

A belső harcaiban radikális karakterjegyeit vesztő Jobbik és ideológiai vitákkal küszködő LMP mellett számos "civil" szervezet építi politikai hátországát a rogyadozó baloldalon, így 2014-ben az is előfordulhat, hogy egyazon baloldali szavazó a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Lehet Más a Politika és a Jobbik között is választhat.

Kormányzati válságkezelés

Amíg a helyét kereső ellenzéki oldal egyetlen formációja sem jelent valódi kormányzati alternatívát a Fidesz-KDNP-vel szemben, addig a gazdasági világválság hatásai által sújtott emberek körében egyre inkább a kormányzattal szembeni várakozás nő.

A magyarok többsége a forint elmúlt napokban tapasztalt gyengülését az egész eurózónát fenyegető görög válság számlájára írja (53 százalék). Az MSZP és a Fidesz táborainak 61-61 százaléka, az LMP-szimpatizánsok 49 százaléka, az euroszkeptikus Jobbik szimpatiánsainak 47 százaléka teszi felelősség a déli országot.

Kormányzati területek

A kormány a válság kezelésével párhuzamosan folytatja a nagy ellátórendszerek átalakítását is. A magyarok 76 százaléka tud arról, hogy az eddigi önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi és oktatási intézmények az állam tulajdonába kerülhetnek vissza. A tájékozott válaszadók körében egyértelmű a döntés támogatottsága, hiszen 51 százalékuk inkább jónak tartja (30 százalékuk nem).

A legszélesebb rétegeket érintő egészségügy és oktatás megújítására tett kísérletek élvezhetik a társadalom bizalmát, hiszen minden második megkérdezett a két legfontosabb kormányzati terület között említette (53 százalék). Leginkább a gazdasági válság által veszélyeztetett munkahelyteremtés területén mutatkozik igény a további lépésekre (70 százalék említette a két legfontosabb terület között), amire válaszként támogatott lehet a közmunkaprogramok beindítása.

A válságkezelés a harmadik legfontosabb elvárás a kormánnyal szemben (28 százalék), míg a rendvédelmet csupán minden hetedik megkérdezett említette (14 százalék) - derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából, amelyet 2011. november 7-10. között, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív minta alapján készítettek telefonos lekérdezéssel.