A büntetések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítására tett - Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte - javaslat szerint kimondanák, hogy az említett kivételektől eltekintve minden elítélt köteles dolgozni a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben vagy az erre a célra alapított gazdálkodó szervezetnél. A javaslat indoklása szerint megteremtenék a vállalkozási rendszerben történő munkáltatás lehetőségét is azzal, hogy az elítélt - a bv-szerv szerződése alapján - más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát.

Az indítvány emellett az elítéltek beilleszkedése érdekében lehetőséget adna arra, hogy egészségügyi, gyógyító és rehabilitációs programokon vegyenek részt.

Az előterjesztés alapján januártól nem kaphatnának pénzt a jogerősen elítélt bűnözők és hozzátartozóik a bűncselekménnyel kapcsolatban tett médianyilatkozataikért és a szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Az ezzel ellentétes megállapodásokat semmisnek nyilvánítanák úgy, hogy a bennük meghatározott összeg az államot illetné meg. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek korábban azt mondta, erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy bűncselekmény elkövetéséből bárki - akár közvetetten - anyagi előnyre tegyen szert.

Változna a büntető törvénykönyv (Btk.) is. A jövőben fokozott védelemben részesülnének a gyermekvédelmi intézetben dolgozó nevelők és gyermekfelügyelők, vagyis a sérelmükre elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősülő bűncselekményeket alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálnák.

Szigorítást jelent az is, hogy aki rossz minőségű terméket jó minőségűként nagy mennyiségben értékesít, az eddigi három helyett öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és ugyanez vonatkozna a nagy mennyiségű áru hamis megjelölésével elkövetett bűncselekményre is.

Ugyanakkor a számvitel rendjének megsértését a minősített esetek kivételével dekriminalizálnák, az utóbbiak büntetési tételét viszont megemelnék.

A javaslat kiegészíti az el nem évülő bűncselekmények Btk.-ban meghatározott körét az olyan emberölésekkel, amelyek áldozata 14 éven aluli vagy védekezésre képtelen. Tételesen felsorolnák emellett azokat a szándékos, erőszakos bűncselekményeket, amelyeknél kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, vagyis amelyek tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethetők.

Változás az is, hogy a vesztegetések felderítése érdekében a hatóságokkal együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetést korlátlanul enyhíthetné a bíróság.

A kábítószer mennyiségének megállapításakor a lefoglaláskor a jövőben nem a tiszta hatóanyag-tartalom, hanem a teljes THC-tartalom lenne irányadó, amit szakértői véleményekre hivatkozva javasol a kormányzat.
Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön jelentette be, hogy a kormány büntetőtárgyú törvények módosítását kezdeményezi.

A jogszabály 2012. január 1-jén lépne hatályba.