Egy évvel a katasztrófa után befejeződik a katasztrófavédelem munkája az ajkai térségben, ahol a gátszakadás óta összesen 145 ezer ember végzett emberfeletti munkát a helyreállítással és az újjáépítésen - mondta Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF) hivatalvezetője az MTI-nek.

Mint emlékeztetett, Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt tavaly október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti X-es tározójából több mint egymillió köbméter vörösiszap és erősen lúgos víz elegye a Torna-patakon keresztül elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, százhúsz ember kórházba került.

A kül- és belterületi mentesítési munkálatokat, a helyreállítást-újjáépítést és a lakosság kárenyhítését is az OKF koordinálta, létrehozták az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központot az állami szervek, civil szervezetek, és az építési munkálatokat végző vállalkozások tevékenységének összefogására, irányítására.

A vörösiszap a három településen 358 házat tett lakhatatlanná, azok többségét le kellett bontani - mondta Dobson Tibor dandártábornok, aki kárfelszámolási szóvivőként a katasztrófa helyszínéről tájékoztatta a sajtót. Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron is egy-egy újonnan épített lakóparkba költözhettek az otthonaikat elvesztett családok, összesen 112 új ház épült fel - tette hozzá.

A károsultak száma meghaladja a hétszázat, a vörösiszap-katasztrófára az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött. Dobson Tibor tájékoztatása szerint ebből a többi között az újjáépítésre 6,29 milliárd forintot, a károsult ingatlanok helyreállítására 48,5 millió forintot fordítottak, a károsultaknak 125 használt lakást vásároltak 1,2 milliárd forint értékben. Az állam készpénzben térítette meg a családok gépjárművekben, konyhakertekben és ruhaneműkben keletkezett kárát, erre 475,6 millió forintot fizettek ki.

Az OKF hivatalvezetőjének közlése szerint a három település utcáin kívül a vörösiszap több mint ezer hektár mezőgazdasági területet borított el, de a tározóból kizúduló veszélyes anyag további négy, Ajkától nyugatra fekvő település - Tüskevár, Apácatorna, Kamond, Kisberzseny - belterületét is elérte. Az összesítés szerint a mentesítés során a timföldgyár területén kijelölt lerakókba 964 ezer köbméter vörösiszapos földet és 160 ezer köbméter bontási törmeléket szállítottak a teherautók az elmúlt tizenkét hónapban. A veszélyhelyzet kihirdetését követő rendkívüli jogrend bevezetése biztosította a normál helyzetben megszokott döntési folyamatok meggyorsítását - tette hozzá Dobson Tibor.

Hangsúlyozta, hogy az emberi élet mentését és a lakott területek mentesítését követően - amelyben hihetetlen mértékű összefogás alakult ki a hivatásos állomány és az önkéntesek között - nagyon gyors beavatkozásra volt szükség a felszíni vizekben azért, hogy a szennyeződés ne érhesse el a Dunát. Három hónapon belül felépítették a települések védelmét szolgáló gátrendszert, a tulajdonviszonyok megváltoztatása nélkül állami felügyelet alá vonták a Mal Zrt.-t, amely a technológiaváltásnak köszönhetően nem termel többé folyékony vörösiszapot.

Dobson Tibor szólt arról is, hogy a karitatív szervezetek az iszapkatasztrófával kapcsoltban 600 millió forintot fordítottak kárenyhítésre. A hazai és nemzetközi felajánlások áradata a tragédiát követően megindult a térségbe, az adományokat központi nyilvántartó rendszerben rögzítették. A Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt mintegy 2400 önkéntessel nyújtott segítséget a bajbajutottaknak.

A hivatalvezető közlése szerint az utómunkákat a hónap közepétől a Veszprém megyei katasztrófavédelem öttagú operatív törzse fogja lebonyolítani a devecseri művelődési házban, illetve a hátralévő egyeztetéseket a jogi munkacsoport végzi.