Fontos, hogy a hátrányos helyzetű embereket olyanok szólítsák meg, akik valóban értenek a nyelvükön, a romák esetében különösen - hangsúlyozta a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Balog Zoltán kifejtette: vizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehet a közbeszerzési törvényben a hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatókat valamilyen kedvezményben részesíteni. Az ilyen foglalkoztatás pluszpontot jelenthet a közbeszerzéseknél, vagy feltételül szabják, hogy közpénzből finanszírozott projekteknél kötelező legyen bizonyos százalékban hátrányos helyzetűeket foglalkoztatni - tette hozzá.

A főpolgármester bejelentette: a főváros a cégein keresztül támogatja, hogy az olykor homályos felhasználású segélyek helyett a munkahelyteremtés és a képzés kapjon kiemelt szerepet.

Tarlós István közölte: több fővárosi cég már részt vesz a programban, és továbbiakkal is tárgyalások folynak. A cégek a munkát kereső vagy dolgozni kívánó romáknál figyelembe veszik az előképzettséget és a mentalitást, az esetleges továbbképzést, majd ennek megfelelően találnak nekik foglalkoztatási területet - tette hozzá.

Makai István, a főváros romaügyi biztosa elmondta: a program célja, hogy a romák és a hátrányos helyzetűek el tudjanak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

A roma felzárkóztatási konzorcium azokat a cégeket tömöríti, amelyek mozgatórugói a programnak, a munkaerő-kölcsönzés pedig leveszi a munkaadók válláról azokat az adminisztrációs terheket, amelyek például szezonális foglalkoztatás kapcsán jelentkeznek - hangsúlyozta. Makai István harmadik pillérként az egyénre szabott mentorálást nevezte meg, amely abban segít, hogy azok is stabilan meg tudják állni helyüket a munka világában, akik négy-öt éve nem dolgoztak. Mint mondta, bízik abban, hogy néhány hónapon belül több száz új munkahelyről tud beszámolni.