A kormány eddigi intézkedési a devizahitelesek megsegítésére nem jelentenek kellő megoldást, főképp azért nem, mert a dolog másik oldaláról elfelejtkezünk - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár.

Itt ugyanis nemcsak a devizaadósokról van szó, hanem nagyon sok esetben azokról is, akik forintban adósodtak el. Az állampolgárok egy jelentős része annak a kormányzati politikának lett az áldozata, amely az elmúlt nyolc évben végig arról szólt, hogy a 2006-ban kezdett megszorítások csupán átmeneti kiigazítások, de a háztartások ugyanazon a növekedési-fogyasztási pályán maradhatnak, mint amilyenen korábban voltak. Hidalják ezt át, vegyenek fel hiteleket, és ne a fogyasztásukat korrigálják - ezt hallották az emberek.

Ez azonban egy teljesen hibás elképzelés volt - hangsúlyozta a közgazdász. Ehhez még hozzáadódott a 2008-as válság, tovább mélyítve a problémát. Így ma nemcsak a devizában, hanem a forintban eladósodott háztartások is reménytelen helyzetben vannak - és ezt a kormánynak valamilyen módon figyelembe kell vennie, mert a probléma kezelése nélkül nem lehet fellendülés, nem lehet a belső piacot valóban dinamizálni.

Vagyis további, komoly intézkedésekre van szükség - összegezte Mellár Tamás, aki példaként felhozta annak lehetőségét, hogy decentralizált szinteken kell létrehozni olyan pénzügyi konstrukciókat, megtakarítási- és hitelszövetkezeteket, amelyek ezeket a problémákat kezelni tudják, jobban koncentrálhatják a meglévő megtakarításokat, hogy valóban meginduljon a fellendülés.

Ez nem új válság

Az optimista álláspont szerint a mostani nem "igazi" válság, a 2008-ashoz sem hasonlítható, csak egy kis kitérő, megtorpanás, és nagyon hamar visszajutunk a rendes kerékvágásba. A másik vélemény szerint viszont újabb válság van, ám ez nem a 2008-as folytatása, míg a harmadik álláspont képviselői azt mondják, hogy ez a mostani a három évvel ezelőtti válság folyománya, következménye. - Én is ezt az álláspontot osztom - jelentette ki a közgazdász.

Mellár Tamás emlékeztetett arra, hogy egy korábbi tanulmányában a 2008-as válságról kifejtette: ez egy hosszú válságperiódus lesz, mert nagyon jelentős strukturális problémák vannak a világgazdaságban. "Az idő ezt igazolja" - fejtette ki Mellár Tamás, hiszen a 2008-ban elindult válságot elkezdték kezelni a fejlett országokban, ahol a jelek szerint tanultak az 1929-33-as helyzetből, amikor az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy nem volt elég pénz a bankrendszerben.

Most az államok hatalmas összegeket nyomtak a bankrendszerben, ennek köszönhetően nem lett olyan mély a válság, de az alapproblémák nem oldódtak meg. Minden ország egyre inkább eladósodik, két év elteltével költségvetési kiigazításra is szükség van - ami egyébként jelentősen korlátozza a konjunktúra esélyét -, a nagy fellendülés pedig továbbra is várat magára, mert nincsenek új innovációk, új technológiai felfedezések, olyan beruházási lehetőségek és olyan új piacok a láthatáron, amelyek a tőkét beindítanák.

Jellemző, hogy az amerikai jegybank kötelezettséget vállalt arra, hogy 2013 közepéig nem fogja emelni a kamatlábat. A cél nyilvánvalóan az, hogy ösztönözzék a beruházásokat - de a gazdaság erre a hírre sem indult be, mert alapvetően egy jelentős szerkezeti problémával kell szembenézni - hangsúlyozta Mellár Tamás.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!