"A válságkezelésből nekünk több is jutott, mint elég, de azt gondolom, jól kezeltük ezeket" - fogalmazott Győri Enikő, aki szerint, ha nem így lett volna, az nagy teret kapott volna.

Széleskörű válságkezelésbe kezdhettünk, mondta az uniós ügyekért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában, emlékeztetve az euróval kapcsolatos gondokra, Portugália és Görögország problémáira, fukusimai tragédiára és az észak-afrikai forradalmakra.

Működött a koordináció - hangsúlyozta, utalva arra, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője részt vett a líbiai válságkezelésben, az elnökség feladata volt viszont a humanitárius kérdések megoldásának elősegítése, az uniós polgárok kimenekítése. Egyértelmű válsághelyzet az E.coli okozta hasmenésjárvány is - tette hozzá, amelynek esetében azonnal reagáltunk, így sikerült meghozni időben azokat a döntéseket, amelyek megakadályozták, hogy botrány legyen.

A soros elnökséget egy állandó, brüsszeli köztisztviselői kar segíti, és ez egy nagyon felkészült stáb - magyarázta az államtitkár a válságkezelés sikerének a titkát. Emellett miniszteri, de akár kormányfői szinten is rendszeresen egyeztetetett Magyarország az Európai Bizottsággal, Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács, vagyis az állam- és kormányfők testületének az elnökével.

Az unió polgári válságkezelő mechanizmusát is a magyar külügyminiszternek kellett először aktiválnia a líbiai evakuáláskor - erre eddig nem volt példa.

Folytatódhat a bővítésben a lendület

Ami az Európai Unió bővítési folyamatát illeti, Győri Enikő emlékeztetett arra, hogy eltérő fázisban vannak a csatlakozásra váró államok: van, amelyik már megkapta a tagjelölti státuszt (például Montenegró vagy Macedónia), de mindegyiknek megvan a saját nehéz öröksége; Macedónia esetében ez a névvita Görögországgal.

Szerbia még nem tagjelölt, de Ratko Mladic elfogása óriási előrelépés - tette hozzá.

Az Európai Bizottság novemberben készíti el a legfrissebb jelentést a bővítés állásáról - minden évben van ilyen értékelés -, és tesz javaslatot a Tanácsnak, hogy kapcsoljunk-e egy fokkal nagyobb sebességre egy-egy tagjelölt estében. A magyar elnökség alatt is volt ilyenre példa, emlékeztetett az államtitkár arra, hogy Izlanddal hétfőn nyitottunk meg négy fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon, és kettőt rögtön le is tudtunk zárni. Az érdemek alapján lehet előrelépni a balkáni bővítésben is, nincs fix menetrend - hangsúlyozta az államtitkár.

Győri Enikő ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy a következő soros elnökkel, Lengyelországgal nagyon jól együtt tudtunk működni a bővítési témákban, így várható, hogy megmarad az eddigi lendület.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!