Várhatóan a következő hetekben elindulhat a III-as rokkantsági csoportba tartozó rokkantnyugdíjasok országos felülvizsgálata. Az úgynevezett I. és II. rokkantsági csoportba az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság adatai szerint januárban 13 340, illetve 96 716 ember tartozott.

A Népszabadságban arról olvashatnak, hogy az európaiak jobban félnek az oltóanyagtól, mint a kórokozóktól, így visszatérnek a "múlt" betegségei, mint a kanyaró vagy a szamárköhögés, mert sokan nem engedik ellenük beoltatni magukat.

Az Index cikkéből kiderül, hogy sarkalatos törvényben határoznák meg a köztársasági elnök jogállását és tiszteletdíját. Az Országgyűlés a héten megszavazhatja, hogy a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresét kapja az államfő, ami jelen pillanatban 1.507.350 forint.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy nem jött be az utazási irodák szezon előtti vélekedése, hogy az idei év már nem a last minute ajánlatokról fog szólni: szinte minden iroda kínál ugyanis akciós utazásokat. Annyi a változás, hogy az utazásszervezők a korábbiaknál óvatosabban vásárolták be charter- és szállodakapacitásaikat. Egyiptom és Tunézia a politikai bizonytalanság miatt kényszerül folyamatos akciókra.

A Pénzcentrum.hu összeállításából kiderül: ha valaki ékszerre, órára, arany- vagy ezüstérmére szeretne biztosítást kötne, kötelező a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített széfben tartani ezeket az értékeket ahhoz, hogy fizessen a biztosító. Nagy értékű festményt ki lehet tenni a falra, ezt a kockázatot bekalkulálják. Újabban kerti dísznövényekre, például pálmára is lehet biztosítást kötni, de legfeljebb csak 100 ezer forint körüli értékre.

A Portfolio.hu a KSH jelentésére hivatkozva arról ír, hogy 2010-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 228.334 forint volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 70 862 forint. A létminimum nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. A hivatal becslései szerint azonban e számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben a lakosság 37 százaléka.