Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

A NEK nemzeti konzultáció kezdeményezne az egészségügyről

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) arra kéri a kormányt, hogy a betegképviseletek intézményes bevonásával "jöjjön létre nemzeti konzultáció az egészségügyről". Cser Ágner az InfoRádiónak azt mondta: a Semmelweis-terv nem más, mint egy kétlépcsős, burkolt privatizáció előkészítése.

A NEK szerdai rendkívüli ülését követően az ülést levezető elnök, Cser Ágnes azt mondta: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár megtévesztette a miniszterelnököt, amikor azt mondta, hogy széles körű egyeztetést folytattak a Semmelweis-tervről. Hozzátette: hiába kérték már április végén Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert, hogy hívja össze az ágazati érdekegyeztető tanácsot, ez azóta sem történt meg.

Cser Ágnes arra is kitért, hogy a NEK által elfogadott határozatokat eljuttatják Szócska Miklóshoz és Orbán Viktorhoz is. A miniszterelnök egy 2006-os videofelvételt is kap, emlékeztetőül, hogy a Semmelweis-terv nem az az út, amelyet korábban képviselt. A NEK ülését levezető elnök szerint Orbán Viktor akkori beszédében egyértelművé tette: bár 1998-as egészségpolitikájukban még a több-biztosítós modellt támogatták, meghallgatták a tudományt és a szakmát, így 1999-ben belátták, hogy a társadalombiztosítás az egyetlen út, nem pedig a privatizált egészségügy. Ehhez képest a NEK szerint a Semmelweis-terv olyan "rejtett és átkeresztelt" ötletei, mint a központi és térségi egészségszervező hálózat létrehozása, nem mást jelentenek, mint a korábbi kétlépcsős versengő biztosítói modell visszacsempészését. A NEK nem ért egyet az irányított betegellátási modell visszahozásával sem.

Arra kérik a kormányt: "a betegellátást már veszélyeztető katasztrofális egészségügyi munkaerőhelyzet orvoslása érdekében haladéktalanul intézkedjen az érintettek bevonásával".

Cser Ágnes hozzátette: bár a tárca honlapján arról írnak, hogy elfogadták a Semmelweis Tervről szóló határozatot, az még mindig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Az Állami Számvevőszék két uniós vállalkozásfejlesztési program ellenőrzésekor olyan munkagépeket talált, amelyeket három-négy év alatt 150 üzemóránál is kevesebbet használtak, a gazdasági eredmények mérése pedig hiányosnak bizonyult. A 2021-es GINOP Plusz-programban a támogatott cégek közel négyötöde teljesítette az eredményességi követelményeket, az infláció kiszűrésével azonban ez az arány 52–53 százalékra esett. A kockázatelemzéssel kiválasztott húsz projektből csak öt volt teljesen eredményes, három esetben pedig szabálytalansági eljárás indult. A 2025-ös programnál szabályos volt az előlegek elszámolása, ám a számvevők a fejlesztések tényleges gazdasági hatásának mérését sürgetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×