Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Folyamatos szabálytalanságok Sukoró-ügyben

Már a kezdetektől szabálytalanságok kísérték az azóta elhíresült sukorói kaszinó-beruházás előkészületeit. Az ügyben politikusokat is megvádoltak. Az államot jelentős kár érte.

Már 2008-ban megjelentek hírek arról, hogy a Velencei-tó melletti Sukoró külterületén hatalmas kaszinó-beruházást tervez az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló King's City befektetői csoport.

A beruházás értékét 400 milliárd forintra becsülték. A tó északi partján lévő 70 hektáros területen szállodákat, éttermeket, élményfürdőt, golfpályát, kaszinót, szórakoztató központot építettek volna.

A kiszemelt terület állami tulajdon volt, de egy ingatlancsere folytán Joav Blum izraeli származású magyar állampolgár tulajdonába került. Az ügyletet azzal indokolták, hogy Joav Blum albertirsai földjén keresztül menne az M4-es autópálya.

Gyurcsány Ferenc kormánya 2009. februárjában koncessziós pályázatot hirdetett a közép-dunántúli régióban első kategóriás játékkaszinó létesítésére és üzemeltetésére, amely szerint a nyertesnek évi legalább 900 millió forintot kell fizetnie az államnak. A szerződést a Joav Blum által tulajdonolt céggel húsz évre meg is kötötték.

A Gyurcsány-kormány ezután kiemelt projektnek nyilvánította a kaszinó-beruházást, ami gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést jelentett. Az indoklás szerint a beruházás fellendíti az idegenforgalmat, és 2500 munkahelyet teremt.

Mindez a sajtó és a közérdeklődés középpontjába került, és az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy Joav Blum földjeinek mindössze öt százalékát kellett volna kisajátítani az autópálya-építés miatt, tehát gyakorlatilag indokolatlannak tűnt a telekcsere, amelyet csak közérdekű cél érdekében lehet végrehajtani. A telekcseréről szóló szerződést semmisnek minősítették.

A beruházást egyébként egy sor további szabálytalanság kísérte: közokirat-hamisítás, a területek alulértékelése, hűtlen kezelés. A főügyészség szerint az államot 1,3 milliárd forint kár érte.

A szerződést Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábban menesztett vezérigazgatója és Császy Zsolt volt értékesítési igazgató írta alá. Õket tavaly augusztus végén vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba kerültek. De felmerült Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfők felelőssége is. Az Orbán-kormány visszavonta a beruházás kiemelt státuszát.

Idén februárban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetőfeljelentést tett az ügyében, és nyomozást rendelt el, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt. Az okiratok alapján Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettsége is felmerült.

Az pedig már a közelmúlt történése, hogy - mivel Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként tervezi kihallgatni az ügyészség - a legfőbb ügyész a volt szocialista kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését kérte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Dróntámadás-rekord Moszkva ellen, meghátrált Kijev az olajfinomítók ügyében – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Dróntámadás-rekord Moszkva ellen, meghátrált Kijev az olajfinomítók ügyében – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Az amerikai külügyminisztérium pénteken jóváhagyta 500 Patriot PAC-3 elfogórakéta eladását Ukrajnának, mintegy 2,1 milliárd dollár értékben – a NATO-szövetségesek azonban borúlátóak azzal kapcsolatban, hogy a rakéták a jövő heti amerikai félidős választások előtt meg is érkeznek-e. A Wall Street Journal szerint Trump hetek óta tartó nyomása célt ért: Kijev felfüggesztette az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miközben október 30. hajnalán az év egyik legnagyobb dróncsapása érte Moszkvát. Szergej Lavrov az atlantai G20-csúcson kijelentette, hogy nincs előrelépés az amerikai-orosz viszonyban, Moszkva álláspontja pedig változatlan. A Herszon megyei Oleskiben kitart a humanitárius tűzszünet, a kimenekített lakosokat szállító konvojok már útban vannak Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×