A kormánypárt erodálta a szavazóbázisát és a szimpátiaindexét, az ellenzéki erők pedig nagyjából stabilizálták a bázisukat - összegezte az InfoRádió Aréna című műsorában Giró-Szász András a tavaly áprilisi választások óta eltelt egy évet. A Századvég Alapítvány igazgatója hozzátette: tendenciaként a Fidesz támogatottságának a csökkenéséről lehet beszélni, de ha az elmúlt húsz évet és a választásokat követő első év végének az adatait vesszük alapul, akkor nem okoz meglepetést ez a támogatottság-visszaesés.

Az elemző emlékeztetett: a Fidesz úgy kapott közel három millió szavazatot, hogy abban benne volt egy nagyon erős, nem a Fideszhez tartozó szavazóbázis, amely csak le akarta váltani a szocialista kormányt. A visszaesés oka lehet az is, hogy a kormány olyan rendszerekhez nyúlt hozzá (magánnyugdíj, rendkívüli adók, korkedvezményes nyugdíj), amelyekhez az előző kormányok politikai bátorság híján nem.

A kormányra kerülést követő első év végén nem azzal kell foglalkozni, hogy milyen a kormányt övező szimpátia, hanem azzal, hogy az cselekszik-e - hangsúlyozta Giró-Szász András, aki szerint a harmadik vagy a negyedik év táján kell megjelennie a pozitív hozadéknak a kormányzat szimpátiaindexében.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék miért nem profitált a kormány veszteségeiből, az elemző azt válaszolta: az ellenzéki pártok egyelőre nem találták meg a karakterüket, amelyre a váltópárt jellegüket felépítették volna. Márpedig addig nem lehet profitálni ebből a helyzetből, amíg ez a karakter hiányzik.

Mankók kellenek

Giró-Szász András kiemelte: a kormány a közvélemény számára is befogadható módon felvázolta a Széll Kálmán-tervet, amely a magyar gazdaság és az államháztartás racionalizálását célozta meg. Viszont - például kommunikációs szinten - nem adott ehhez a koncepcióhoz mankókat, amelyek segítségével a döntéseket olyan kontextusba tudja helyezni, hogy értelmezhetővé váljanak a szavazópolgárok számára.

A korkedvezmény lehetőségével élő rendvédelmi dolgozók jelentős része a nyugdíjazása után a fehér, a szürke vagy a fekete gazdaságban dolgozik tovább, és nagyon jelentős terhet raknak az öregségi nyugdíjkasszára. Ha ezt az érvelést a kormányzati kommunikáció hatásosan beépíti a társadalom gondolkodásába, akkor kedvezőbben kerül ki a konfliktusokból, mert a közvélemény megértené a lépések szükségességét - véli a Századvég Alapítvány igazgatója, aki a rokkantnyugdíjasokkal kapcsolatban elmondta: életkoruk és besorolásuk alapján sokukat nem is érint az az elgondolás, hogy egy részüket visszavezetik a munkaerőpiacra.

Ezeket a kérdéseket a korábbi szabályozók is kordában próbálták tartani, de számtalan kiskaput engedtek meg - véli az elemző, aki szerint ezeknek a döntéseknek közép és hosszú távon lehetnek érdemi következményei. Ha a lépések következetesek, és a kormány mankókat ad melléjük, amellyel elmagyarázza az embereknek, hogy a döntések az ő érdekükben is állnak, akkor akár az is bekövetkezhet, hogy máshogy tekintenek a kiskapukra.

Az Aréna adását meghallgathatja itt!